Jócskán elszámította magát a belga Kredietibank (KBC), amely első K&H-részvényeire 1997-ben tett szert, s újabb vásárlások és tőkeemelés révén 32,62 százalék birtoklásával jelenleg a bank legnagyobb tulajdonosa. A KBC a február 23-i közgyűlést megelőzően már-már a győztesek magabiztosságával tette meg ajánlatát a részvények 29,66 százalékát kézbentartó Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek és a többi tulajdonostársnak a megrendült helyzetű bank tőkeállapotának rendezéséről, illetve a részvények felvásárlásáról. Terveik szerint a bank jegyzett tőkéjét először a névérték 80 százalékára csökkentették volna – hogy megfeleljenek a hitelintézeti törvény előírásainak -, majd a veszteségek pótlására megemelték volna 10 milliárd forinttal. Egyidejűleg a tulajdonosoknak azt is felkínálták, hogy papírjaikat 80 százalékos árfolyamon megvásárolják. Ám úgy tűnik, rossz taktikát követtek, amikor arra spekuláltak, hogy az ÁPV Rt. olcsón adja magát. Kétségtelen, hogy a K&H több rossz évet követően tavaly kritikus méretű, 9 milliárd forintos vesztséget produkált, ami a könnyű megegyezés reményével kecsegtetett. Ám a vagyonkezelőnél ilyen körülmények között is indokolatlanul nyomottnak tartották a megjelölt vételi árfolyamot, és a közgyűlésen már a napirendi pontok közé sem engedték bevenni a javaslatot.
NAPIRENDEN KÍVÜL. Ezután a meglepetés erejével hatott a közgyűlésen a KBC zsebéből elővarázsolt újabb változat. Eszerint a belgák kompromisszumra szánták el magukat: tőkeleszállítás nélkül is hajlandónak mutatkoztak a jegyzett tőke 10 milliárd forintos megemelésének végrehajtására, s egyidejűleg a részvényfelvásárlási ajánlat árfolyamát is 100 százalékra emelték. Napirendre vetetni azonban ezt sem sikerült, végül mindkét fél jobbnak látta, ha a közgyűlést felfüggesztik, és azt csak két hét elteltével folytatják.
Pesszimista vélemények szerint a jelenleg is folyó háttértárgyalások március 8-ig, az újabb felvonásig aligha vezetnek eredményre, miután meglehetősen nagy a szakadék a tárgyaló felek elképzelései között. Megfigyelők rámutatnak: a tárgyalásokat már eddig is alaposan megnehezítette, hogy a felek két malomban őrölnek. A belgák többször is a Nádor Rt.-nek nyújtott hitelen elszenvedett veszteségeikre hivatkoznak, hiányolva az állam garanciáját. Ugyanakkor az ÁPV Rt. képviselői azt hangsúlyozzák, hogy a KBC túlságosan olcsón, alig 10 milliárd forintért jutott a K&H mintegy 30 százalékához, érdemi részesedést szerezve ezzel a magyar bankrendszerben.
Pedig a K&H számára fontos lenne a mielőbbi megegyezés. Szakértők szerint a bank érdekeit az a megoldás szolgálná legjobban, ha egyetlen, döntései felelősségét vállaló tulajdonos kezébe kerülne. Bárhogyan is alakuljanak a tárgyalások, ez a tulajdonos vélhetően nem az ÁPV Rt. lesz. A bank tetemes vesztesége miatt ugyanis elkerülhetetlen a már említett mintegy 10 milliárd forintos tőkeinjekció. Az ÁPV Rt.-nél pedig világossá tették, hogy nem óhajtanak többet invesztálni ezen érdekeltségükbe. A kérdés csak az, kinek és mennyiért értékesítik részvényeiket. A privatizációs szervezetet képviselő vezérigazgató-helyettes, Andrási Miklós lapunknak úgy nyilatkozott, hogy 140-150 százaléknál alacsonyabb árfolyam mellett nem kötnek üzletet. Megfigyelők azt is tudni vélik, hogy a magyar tárgyalófél nem adja be egykönnyen a derekát, mert sokkal inkább tekinti a K&H eladását presztízskérdésnek, mint anyaginak. Így még az sem kizárt, hogy a belgák végül hajlandók lesznek komolyabb kompromisszumra is.
Ahhoz ugyanis nem fér kétség, hogy a jelenlegi stratégiai tulajdonos szeretne birtokon belül maradni. Lapunk kérdésére Luc Flamée, a belga bank közép- és kelet-európai igazgatója leszögezte, hogy a KBC-nek nem áll szándékában kivonulni a magyar piacról. Elhatározását a belga tulajdonos a minap 10 milliárd forintnyi alárendelt kölcsön átutalásával is nyomatékosította. A küldeményt ráadásul szédületes sebességgel “postázta”, még arra sem szakítva időt, hogy erről előzetesen a K&H igazgatóságával konzultáljon.
ÚJ VEVŐJELÖLT. Ám, hogy mennyit is ér a belgáknak a magyar nagybank, nehéz megbecsülni. Növelheti fizetési hajlandóságukat, hogy az OTP Bank “személyében” feltűnt egy másik vevőjelölt. A KBC-nél vehemensen tagadták azt az értesülést, miszerint az OTP-vel tárgyalnának a K&H-részvények eladásáról, Andrási Miklós viszont megerősítette, hogy az ÁPV Rt.-nél, mások mellett, az OTP is érdeklődött. Ez utóbbi banknál a K&H megvásárlásával kapcsolatos elképzelésekről nem kívántak nyilatkozni, azt viszont elmondták, hogy folyamatosan vizsgálják a hazai piacon kínálkozó felvásárlási lehetőségeket.
Szakértők azt a megoldást elvetik, hogy a K&H az OTP és a KBC közös tulajdonába kerüljön, hiszen ezzel csak újratermelődnének a közös tulajdonlásból fakadó jelenlegi problémák. –
