Gazdaság

ENERGIATŐZSDE-TERVEK – Áram a parketten

Még a tavaszi ülésszak alatt a parlament elé kerülhet az új villamosenergia-törvény. A szabályozás korszerűsítése előmozdíthatja az első hazai energiatőzsde megalakulását.

Sokkal jobban tudnának tervezni a szolgálitatók, a fogyasztók számára pedig olcsóbbá válhatna a hozzáférés, ha tőzsdén keresztül lehetne energiát vásárolni. Vagyis akár egy évre előre egy sajátos börzén lenne mód beszerezni azt az energiamennyiséget, amelyet egy vállalat vagy egy háztartás az adott idő alatt felél. A fogyasztó a “termék” árát átutalná a brókernek, az pedig a vásárláskor azonnal kiegyenlítené a számlát. A felvázolt rendszer egyelőre utópia, az energiatőzsdék a világon sehol sem így működnek…

A hazai pénzügyi és energetikai szakemberek most azon törik a fejüket, miként lehetne belátható időn belül működő, az európaiakhoz hasonló – belföldi, esetleg regionális – energiatőzsdét, vagy spot jellegű, azonnali teljesítéseket lebonyolító, később pedig határidős piacot létrehozni Magyarországon. Ez ügyben alapvetően két variáció lehetséges (lásd külön anyagunkat).

KERETEK. Az árampiacot a tervek szerint jövő januártól liberalizálnák, ehhez a kereteket az új villamosenergia-törvény adná meg. A kormány márciusban tárgyalja a vonatkozó tervezetet, így az még a tavaszi ülésszakban a honatyák elé kerülhet. “A törvény életbelépésével egy időben indulna a szabályozott áramkereskedelem” – mondta el lapunknak Oláh Lajos, a Regionális Energiatőzsdéért Egyesület ügyvezető alelnöke. Szerinte azonban az még nem dőlt el, hogy mindez tőzsdei keretek között történjen-e, vagy egy külön erre a célra létrehozott részvénytársaság égisze alatt. Mindkét jelenlegi börze élénken érdeklődik a termék iránt, s a mai állapotok szerint a várható tőkepiaci reform miatt jövőre az értéktőzsde is bevezethetné az áramot mint terméket. Az egyesület tagjai szeretnék kidolgozni a szabályozott piac kereteit a liberalizációig hátralévő idő alatt. A szervezet eleinte csak árampiacként működne, ám később a gáz és az olaj is bekerülhetne a termékek közé.

Az egyesület törekvése: Közép- és Kelet-Európában a legnagyobb energiapiac megalakítása. Az ambiciózus cél elérésével kapcsolatban persze vannak fenntartások is. Lovas Attila, a Budapesti Árutőzsde munkatársa szerint nem lesz könnyű a tervet véghez vinni, hiszen a magyarhoz hasonló próbálkozások megindultak Lengyelországban, Csehországban és Ausztriában is. (Nyugati szomszédunknál azonban – német nyomásra – hamvába holt a kezdeményezés, Németországban ugyanis már a szárnyát bontogatja az energiapiac.) Lovas Attila szerint a lengyelekhez képest itthon némi lemaradás látszik az ügyben.

Oláh Lajos úgy véli, a budapesti energiatőzsdének a fentiek ismeretében mindenképpen lenne regionális létjogosultsága, hiszen Varsó már nem tartozik abba a régióba, amelyet a magyar szakemberek megcéloztak. A tervek között szerepel, hogy Budapestre csábítsák az ukrán, a román, a délszláv, az osztrák és a szlovák szolgáltatókat, illetve felhasználókat. Kérdés azonban, hogy egy kevés szereplővel – jó esetben hat szolgáltatóval és valamivel több mint 10 nagyfelhasználóval – induló piac mennyire teszi vonzóvá mások szemében a magyar “energiaparkettet”. Tény viszont az is, hogy a nagy külföldi energetikai cégek – német, orosz, francia társaságok – komolyan érdeklődnek a kezdeményezés iránt, s Oláh Lajos szerint az is elképzelhető, hogy nem a magyar szolgáltatók, hanem azok külföldi tulajdonosai szeretnének kereskedni az itteni energiabörzén. (A kevés szereplő egyébként azt a veszélyt hordozza magában, hogy a piacon árkartell alakul ki. Hogy ez valós veszély, arra példaként azt a londoni esetet szokták felhozni, amikor az energiatermelők nem voltak hajlandóak eladni egészen addig, ameddig az árak nem emelkedtek a többszörösükre.)

SEGÍTŐ KÉNYSZER. Lovas Attila állítja: a tőzsdekényszer előrelépést hozhatna az ügyben. Kaliforniában rengeteg pénzt áldoztak a független energiapiac kialakítására, s az ottani hatóságok arra kötelezték a szereplőket, hogy maradéktalanul vigyék be a terméket a börzére. Azóta a rendeletet megszüntették, ám a szabályozott piac jobban működik, mint a tőzsdén kívüli energiaértékesítés.

A hazai “úttörőknek” nem csupán a termékek bevezetésével kell majd megküzdeniük, de az export-import szabályozókkal, a központi teherelosztó létrehozásával, illetve a hosszú távú szerződések sorsával is – mondta Oláh Lajos. Mindezek mellett az is fontos szempont, hogy az induló árambörze képes legyen eltartani magát.

Lovas Attila meggyőződése, hogy az árutőzsde alkalmas lenne néhány energiakontraktus bevezetésére, s szerinte nem rögtön milliárdos, hanem legfeljebb pár százmillió forintos kereskedési rendszer beindításával lehetne kezdeni a bőrzén a kereskedést. A Budapesti Árutőzsdének ugyan már jelentős tapasztalata van a határidős termékek kereskedésében, ám az Lovas Attila szerint a jövő zenéje, hogy az energia derivatív termékként szolgálhasson. Ő is osztja azt a nézetet, miszerint olyan piacot kell létrehozni, amely eleinte csak azonnali teljesítésekkel foglalkozik, s amennyiben az jól működik, akkor lehet arra derivatív terméket ráépíteni.

CSATLAKOZÓK. Oláh Lajos optimista, többek között azért is, mert az egyesülethez csatlakozott több nagy energiafelhasználó, valamint az összes áramszolgáltató. Már megalakultak a munkabizottságok, köztük a jogi szabályozás kialakításán, az elszámolásokon és a termékek bevezetésén dolgozó csoport.

A piac működéséhez szükséges információs hátteret azon energiabörzéktől lehet összegyűjteni, amelyeknek már van működési tapasztalatuk. Ilyen például Európában az egyesített skandináv piac, a Nordpool, továbbá az amszterdami és a londoni piac. Mintául szolgálhatna még a német EEX, a madridi, illetve a liszaboni energiabörze. Számos energiatőzsde működik az Egyesült Államokban és Ausztráliában, ám az ottani kontraktusok volumenét képtelenség lenne magyar léptékkel mérve értelmezni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik