Magyarországon még csak mostanában kezdik a szakmai berkeken kívül is emlegetni az ADSL rövidítést (asymmetric digital subscriber line – aszimmetrikus digitális előfizetői vonal), pedig világviszonylatban a szakemberek 1999-et e megoldás évének tekintették. A technológia a már meglévő rézhálózat jobb kihasználását teszi lehetővé, mégpedig oly módon, hogy az alapsávon folyik a beszélgetés, a magasabb frekvencián pedig az adatátvitel. Az aszimmetria arra utal, hogy az előfizető felé nagyobb a sávszélesség, mint a felhasználótól a központ felé. (A jelenlegi fejlettség 8 megabit/másodperc átviteli sebességet tesz lehetővé az előfizetőhöz, visszafele pedig 0,8-at.) Szakemberek szerint az ADSL révén olyan szolgáltatások válnak hétköznapivá, mint a videowebhelyek kialakítása, illetve az internetes videokonferencia. A piaci szereplők az internet üzleti célú felhasználásának bővülését, az előfizetők számának emelkedését remélik, miközben persze a versenytársak kényszerítik őket a technológiai fejlesztésekre.
A rendszer két szempontból is nagyon ötletes: már meglévő infrastruktúrán alapszik, tehát bevezetése olcsóbb, mintha a semmiből kellene építkezni, másrészt pedig azt használja ki, hogy eltérő nagyságrendű sáv- szélességet vesznek igénybe odafele, mint visszafele. Az ADSL szabványok kidolgozói abban reménykedtek, hogy a házi mozi lesz a technológia felfuttatója, ezzel a lehetőséggel azonban még tőlünk nyugatabbra is kevesen élnek, így az aszimmetrikus adatátvitel elterjedése még várat magára. Az ADSL hátránya, hogy a végpont és a központ közötti távolság nem lehet több néhány kilométernél. Jelenleg 3 változata létezik az ADSL szabványnak. A kizárólag internetezésre alkalmas vonal a G.Lite, a butított ADSL. Itt a szolgáltatás minősége és az adatátviteli sebesség is alacsonyabb. Az eredeti, úgynevezett full rate ADSL mellé egy európai cég is kifejlesztett hasonló szabványt, az Euro ADSL-t, amely ugyan az ideálisnál valamivel alacsonyabb (6 illetve 0,6 megabit/s-os) adatátvitelre képes, viszont ISDN2 vonalon is alkalmazható.
Az xDSL szabványok (a rézkábelen futó különböző digitális technológiák gyűjtőneve) alternatívája a kábeltévés adatkommunikáció. Míg az ADSL-t csak egy előfizető használja a csillagpontos struktúra miatt, a kábelhálózatnál az egy sorba rendezett előfizetők osztoznak az adott sávszélességen. Az ADSL javára szól még, hogy jobban garantálható a gazdát cserélő adatok biztonsága, mint a kábeltévé-hálózaton. Az utóbbi javára viszont azt szokták írni, hogy az adathálózati szolgáltatásnál többet, műsorszórást is képes nyújtani.
A Matáv az idei évre ígéri az ADSL alapú szolgáltatások beindítását, de a próbaméréseket is csak májusban kezdik el (s a tervek szerint szeptemberben fejezik be). Egy ADSL-kapcsolat kiépítése várhatóan 200-500 ezer forintba kerül majd, a havi díjat a Matáv 50-60 ezer forintra tervezi, tehát ez egyelőre csak üzleti felhasználóknál jöhet szóba – miközben Amerikában van ingyenes ADSL-szolgáltató is. –
