Noha a napisajtó hetenként többször is beiszámol arról, hogy közepes méretűnek számító vállalatok fontolgatják a tőzsdére menetelt, az utóbbi időben hivatalosan csak a frankfurti technológiai piacon már jelen lévő Graphisoft jelezte bevezetési kérelmét; ez a cég várhatóan májustól szerepel a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A Figyelő úgy tudja, hogy néhány hete egy külföldi tulajdonú társaság magyar leánycége is jelezte, esetleg benyújtaná a tőzsdére vezetési kérelmét. Dunavölgyi Mária, a BÉT ügyvezető igazgatója lapunk kérdésére nem kívánta elárulni, melyik ez a cég, azt azonban büszkén újságolta: a társaság bejelentkezése erősítheti a budapesti részvénypiac iránti érdeklődést. Az utóbbi időben egyébként több társaságról jelent meg az a hír, hogy fontolgatja a tőzsdére menetelt. Erről hivatalosan természetesen nincs tudomása a börze kibocsátási főosztályának, ám ahogy Szendrei Csaba, a részleg vezetője mondta, olvasnak újságot, s időnként a hírek után mennek.
Arról is hallani, hogy néhány internetes tartalomszolgáltató, például az Index, esetleg a Matáv informatikai érdekeltségei megpróbálnák a tőzsde “C” kategóriáját. Tavaly az Elendernél is felmerült ennek lehetősége, de végül szakmai befektető bevonása mellett döntöttek (Figyelő, 1999/ 37. szám). Mindezek láttán a börze menedzsmentje azon gondolkodik: esetleg létrehoz egy elkülönített technológiai piacot. Ez eleinte nyilván kis létszámú lenne, hiszen a Matáv, az Antenna Hungária és a Synergon mellé egyelőre csak a Graphisoft érkezésével lehet bizton számolni. Ám ha nyilvános részvénytársaságként néhány magyar internetszolgáltató is a tőzsdére kerülne, már valódi szerepe lehetne a technológiai piacnak.
Egyes szakértők szerint nem az értéktőzsde marketingmunkájának erősödése okán röppennek fel hírek újabb és újabb tőzsdére készülő társaságokról, hanem elsősorban azért, mert a vállalatok többsége belátja, foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel is. A vezetés persze eddig sem várta karba tett kézzel az új kérelmeket. Néhány éve például konferenciát szervezett a tőzsdeérett vállalatok számára, s továbbra is felkeresi a potenciális jelölteket.
Szendrei Csaba szerint ennek ellenére a cégek részéről a legtöbbször elhangzó kérdés a tőkepiaci bevezetéssel kapcsolatban az, hogy szükségük van-e költséges és kötöttségekkel (például a sokszor kellemetlen nyilvánossággal) járó tőzsdei jelenlétre. Az osztályvezető két legfontosabb érve: a börzei jelenlét önmagában felfogható egy olcsó reklámozási formának, továbbá viszonylag könnyűvé válik a tőkéhez jutás.
A “jelen lenni” kérdése foglalkoztatja mostanság a Magyar Építő Rt. vezetőségét is. Tolnay Tibor vezérigazgató szerint kissé korán hozták hírbe őket ezzel, ám valóban gondolkodnak a dolgon. Nem elsősorban a tőkeszerzési lehetőség vonzza őket, hiszen nincs tartozásuk, hitelképesek, s a bankok az utóbbi időben egyre kedvezőbb hitelkonstrukciókat kínálnak nekik. A szemükben a legfőbb hogy az uniós csatlakozáskor a tőzsdei jelenlét előnyt jelenthet a számukra. Emellett a terjeszkedés ötletét sem vetik el, tényleg szükség van tőkére. Így Tolnay szerint kár lenne eleve elvetni a részvénypiaci szereplés gondolatát.
A sajtóban a CHS Hungaryról is megjelent, hogy a börzére igyekszik, ám a cég ügyvezető igazgatója szerint ez még egyáltalán nem dőlt el. A CHS az idén 17-18 milliárd forint összforgalmat tervez, amelynek alapját a Daewoo monitorok kizárólagos forgalmazása és szervizelése adja. Ezenkívül nemrég kötöttek szerződést a Hewlett-Packarddal az amerikai gyártó nyomtatóinak kizárólagos magyarországi és közép-európai forgalmazásáról. Mint Németh Imre cégvezetőtől megtudtuk, az informatikai piacon működő társaság egyelőre mérlegeli, milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal járna a részvénypiacra jutás. A CHS annyival előrébb tart a Magyar Építő Rt.-nél, hogy egy ilyen lépés hatásairól már kikérte egy tanácsadó véleményét. A CHS tőkeerős cég, törzstőkéjét nemrég 1,3 milliárd forinttal, 1,5 milliárdra emelte, így nem a forráshoz jutás hajtja őket. Ám a tőkepiaci jelenléttel kétségkívül egyszerűbbé válhat a későbbi növekedés. E vállalatot magánszemélyek irányítják, az ő szeműkben a parkettra lépés elsősorban kihívás. Az idő nem sürgeti, szeretnének mindent alaposan átgondolni. Mérlegelni kell, elegendő tőzsdei kapitalizációja lenne-e a társaságnak, illetve a részvények közkézhányada elérné-e a megfelelő szintet. A CHS ügyvezetője úgy véli, rövid távon nem várható informatikai cégek tőzsdére meneteli boomja, mert kevés a tőzsdeérett vállalat – a magyarok közül nincs sok olyan társaság, amely elegendő tőkével, kapitalizációval bír. A külföldi tulajdonban levők anyavállalatai pedig ma már általában amúgy is szerepelnek valamelyik tengerentúli tőzsdén.
Az Első Magyar Alap (EMA) tavaly ősszel három újabb társaság tőzsdére vitelének tervét jelentette be (Figyelő, 1999/37. szám). A bajai Duna Kötöttárugyár, a Biorex gyógyszerkutató cég, valamint a színtévesztés korrigálásával foglalkozó Coloryte (Figyelő 1999/47. szám) mind parkettesélyes magántársaság lehet, ám a bevezetésük egyelőre csupán az elképzelés szintjén létezik – feltehetően azért, mert reorganizált, vagy viszonylag fiatal cégekről van szó. Az EMA illetékes vezetője elmondta: jelenleg még nem készült el a forgatókönyv a legesélyesebbnek számító Duna Kötöttárugyár bevezetéséről sem, s egyelőre még a tanácsadó kiválasztásával is várnak. Értesüléseink szerint az ügyben legkorábban az év második felében várható döntés.
