Javaslatában a kormány azt kéri a parlamenttől, hogy az egy hektárnál nagyobb termőföldek tulajdonosai számára tegye kötelezővé a földhasználat nyilvántartását. Az erről szóló szerződéseket be kell majd nyújtani a területileg illetékes földhivatalhoz. Így a módosítási tervezet szerint láthatóvá válna, mely birtokok jutottak külföldi kézbe, ami támpontot adhatna a stratégáknak a hazai földhasználati gyakorlatról. A kilátásba helyezett – akár több százezer forintos – büntetés, és a mulasztási bírság miatt kénytelenek lesznek az érintettek (földhasználó és tulajdonos) a törvényes feltételeknek megfelelő szerződést kötni, helyzetüket legalizálni. Annál is inkább, mert a település jegyző-jének is “láttamozni” kellene a haszonbérleti megállapodásokat. Ezenkívül be kellene jelenteni – a saját tulajdonú, illetve a földet használó közeli hozzátartozó, vagy vele közös háztartásban élő személy tulajdonában lévő föld használatának regisztrációja érdekében – a földrészlet adatait, a használat jogcímét és annak időtartamát is.
Kérdés persze, hogy az eddig is illegális megállapodások résztvevői, akik egyéb hatályos törvényeket is megszegtek, mennyire rettennek vissza a büntetéstől, a regisztrációtól.
A láthatóságnak ára van; a kormányszóvivő szerint 575 millió forintba kerülne a rendszer felállítása – ezt a kiadást a jövő évi költségvetés tartalmazná, hiszen a változás 2000. január elsejétől lépne életbe -, a fenntartás, működtetés pedig évente további 100-100 millió forintra rúgna.
A kabinet ezzel hadat üzent a kárpótlás után a nyugati térségben, különösen Győr-Moson-Sopron megyében megélénkült illegális külföldi földszerzésnek. Becslések szerint a megye termőterületének 2 százaléka – mintegy 7700 hektár – kárpótlással, örökösödéssel legálisan került külföldi tulajdonba, de legalább 40-50 ezer hektárt elővásárlási, haszonbérleti megállapodással leplezett “zsebszerződésekkel”, zömmel osztrák gazdák szereztek meg, a kárpótlási árverésen elért ár két-háromszorosáért. A vevők az uniós csatlakozás után várható tíz-hússzoros áremelkedésre spekulálnak. Egyes szakmai becslések szerint már 150-250 ezer, mások szerint 400 ezer hektár lehet nem hivatalosan külföldi kézben.
Az alföldi térségben többnyire belföldiek és általában valóban a termeléshez vásárolnak földet. Zsebszerződés, elővásárlási paktum azonban az Alföldön is sok lehet, mert a mezőgazdasági szövetkezetek a földvásárlási korlátozás föloldásában bízva igyekeznek bebiztosítani magukat, előre megalkudnak, illetve “feketén” megveszik a földet a tagoktól.
