A felnőtt lakosság kétharmada, a számítógép-használóknak pedig a kilenc tizede már hallott a 2000. év problematikájáról – derül ki a Figyelő megbízásából a Procensus Piac- és Közvéleménykutató Intézet által végzett februári felmérésből. A tájékozottak legnagyobb része, 39 százaléka valamilyen számítógépes tévé- vagy rádióműsorból értesült az ügyről; további 23 százalék a nem szakmai sajtóból, 6 százalék pedig a számítástechnikai szaklapokból szerzett erről tudomást; komputeres szakembertől 10 százalék, más személytől 14 százalék informálódott.
A főállású munkahellyel rendelkező, avagy tanulmányokat végző válaszadók 35 százaléka szerint a millenniumi probléma egyértelműen gondokat okozhat cégük, illetve intézményük számítógépes rendszerében. Az ilyen meggyőződést kifejtők 61 százaléka tud arról, hogy náluk konkrétan készülnének a probléma elhárítására. Az otthoni gépek tulajdonosainak négyötöde abban bízik, hogy nála nem okoz majd felfordulást az idei szilveszter. Akik viszont félnek ettől, azok háromnegyede igyekszik megelőzni a bajt, s próbál védekezni.
Akik már hallottak a problémáról, az ország szempontjából leginkább a pénzügyi rendszer sebezhetőségéért aggódnak – 54 százalék szerint itt komoly károk keletkezhetnek. Ugyancsak kiemelten veszélyeztetettnek minősítik az emberek az állami, önkormányzati nyilvántartásokat (43 százalék nevezte meg ezeket); a távközlést, a közlekedést és a termelő, illetve szolgáltató ágazatokat egyaránt 27-27 százalék szerint fenyegeti krízishelyzet.
A tájékozott megkérdezettek 70 százaléka szerint Magyarország teljes mértékben, vagy legalábbis jórészt képes lesz hatástalanítani a millenniumi bombát; 23 százalék gondolja úgy, hogy csak hiányos felkészülés várható, 6 százalék pedig a létező legrosszabbra számít.
Egyébiránt a felnőtt lakosságot reprezentáló félezres minta – a Figyelő 500 – megkérdezése alapján az emberek 28 százaléka használ számítógépet Magyarországon, ezen belül 18 százalék rendszeresen. A használók mintegy kétharmadának otthon is van gépe; 53 százalékuk legalább a munkahelyen hozzájut komputerhez, míg 16 százalék oktatási intézményben, 10 százalék pedig egyéb helyen ül le a monitor elé.
A válaszadók egyötödének családjában van számítógép, melyek egynegyedét bő egy éven belül szerezték be. További 40 százalék 1996-97-ből, míg a maradék korábbról származik (az 1993-ban vagy még régebben összeállított konstrukciók aránya mindössze 10 százalék).
Figyelemre méltó, hogy a családi masinát a géptulajdonosok 35 százaléka ma már elsősorban munkavégzés céljából kapcsolja be, bár csaknem ekkora a játékra használók súlya is. A multimédiás tanulás, szórakozás immár 15 százalékot képvisel; az Internet-használat – mint elsődleges felhasználási mód – már kimutatható, az otthoni e-mail azonban még nem.
A számítógéphez jutó válaszadók 26 százaléka szokott internetezni. A “szörfözők” fele otthon (is) hódol szenvedélyének; 40 százalék a munkahelyen kapcsolódik rá a világhálóra, 23 százalék oktatási intézményben, 11 százalék pedig valamilyen más helyen teszi ezt. Az internetezők átlag havi 13,6 órát “lógnak a neten”. A szóban forgó csoport fele épp csak belepillant a kínálatba – legfeljebb havi 5 órát szánva erre -, egyötödük viszont 20 óránál is többet internetezik.
A komputerhasználóknak még csak egyötöde használ e-mailt; ezek fele a munkahelyén, 44 százaléka otthon. Az elektronikusan levelezők havonta átlag 27 üzenetet kapnak, s 16-ot küldenek.
