Oroszország exportőreinek ezentúl valutabevételük háromnegyedét kell felajánlaniuk eladásra a bankközi devizatőzsde zárt kereskedésében, az eddigi 50 százalék helyett. A moszkvai jegybank szigorította a határidőt is: a korábbi 14 helyett immár 7 napon belül kell az exportőröknek értékesíteniük a devizabevételeiket az arra meghatalmazott orosz hitelintézetek útján. A zárt árveréseken elsősorban a jegybank, illetve az importőr cégek vásárolhatnak valutát, így ott az árfolyam kedvezőbb, mint a szabad kereskedésben. A központi bank valutatartalékai 1998-ban 31 százalékkal, 17,8 milliárd dollárról 12,2 milliárdra csökkentek.
A rubel, amely a nyári leértékelés óta folyamatosan veszít értékéből, e hét elején újabb pszichológiai határt lépett át: az amerikai valutáért több mint 23 rubelt kértek a bankközi devizatőzsdén. Augusztus 17-én, a leértékelés napján 1 dollár még 6,3 rubelt ért.
Moszkvában bejelentették azt is, hogy lemondott posztjáról Andrej Kozlov, a jegybank elnökének első helyettese, aki január 25-én távozik posztjáról. Az augusztusi pénzügyi válságot követően a jegybank új vezetője, Viktor Gerascsenko maradásra kérte a bankfelügyeleti kérdésekkel foglalkozó Kozlovot, aki különben már szeptemberben benyújtotta lemondását. Megfigyelők szerint nem kizárt, hogy Kozlov távozása összefüggésben van a jegybank korábbi vezetése ellen a pénzügyi válság miatt megszaporodott vádakkal, illetve ügyészségi vizsgálatokkal.
Mindeközben felröppent a hír: a moszkvai kabinet olyan megállapodást kötött kormányhitelezőivel, hogy az adósságok fejében azok orosz illetőségű ingatlanokat és bankszámlákat foglalhatnak le. A pénzügyi tárcánál azonban határozottan cáfolták ezt, valamint azt a sajtóértesülést is, hogy az állam az adósságaira fizetésképtelenséget jelentett, s ennek kapcsán kezdetét veszi az orosz (államszövetségi) vagyonok lefoglalása külföldön. A lapokban olyan feltevések is napvilágot láttak, hogy a hitelezők a fizetésképtelenség kapcsán orosz állampolgárok külföldi vagyonát, követeléseit zárolják. A hírt arra alapozzák, hogy az állami adósságok ügyében érintett úgynevezett Londoni Klub nem állapodhatott meg az átütemezésről; ilyen értelmű állásfoglalást ugyanis a tagok legfeljebb háromnegyede tehetett, miközben teljes, de legalább 95 százalékos egyetértés szükséges a klubban bármilyen intézkedéshez. A korábbi tárgyalásokon arról volt szó, hogy a kormány a 17,5 milliárd dollárra rúgó tartozásából 9,5 milliárd kifizetését vállalja, 8 milliárdot pedig átütemeztet, miközben 5 milliárdot a Nemzetközi Valutaalap, illetve kisebb részt a Világbank felé fennálló tartozásaiból törlesztene.
