Nem fogják nyereségüket kivonni az országból a ikülföldi befektetők az év végén – jelentette ki büszkén a múlt héten a pénzügyminiszter. Járai Zsigmond közlése nemcsak azért nem keltett túlzottan nagy visszhangot, mert ezt a hírt számos kedvező fejlemény közé csomagolta, hanem mert néhány jelentőségteljes bejelentés már korábban is elhangzott arról, hogy az itt megtelepedett cégek hajlandóak a kormány kérésének eleget tenni: további beruházásokat végrehajtani. A legnagyobb feltűnést a győri Audi Hungária keltette, amikor 650 millió márkás bővítést határozott el. (Figyelő, 1999/42. szám).
Az újabb invesztíció révén a Volkswagen-csoport bajor leányvállalata a legnagyobb magyarországi befektetők abszolút ranglistáján is javít helyezésén, a német vállalatok között pedig már-már kérdésessé teszi a Deutsche Telekom első helyét. A dobogó legfelső fokára azért nem lesz könnyű állnia, mert a német telefontársaság szintén tervez további beruházásokat, elsősorban a Westel 900-részvények 2000 nyarán esedékes megszerzése igényel jelentős tőkeinjekciót a részéről is.
A német tőke jelenléte Magyarországon mindenképpen pozitív, hiszen kulcságazatokba folyt hozzávetőleg 7,2 milliárd dollár értékű beruházás a tavalyi év végéig. (A nyilvántartás nem tartalmazza a német tőkével alapított nem németországi székhelyű cégek érdekeltségeinek tőkebefektetéseit, illetve beruházásbővítéseit.) A német tőketulajdonú vagy részesedésű cégek száma meghaladta a 6 ezret, s bár tavaly ütemében némileg lassult, továbbra is élénk volt a német beruházók aktivitása a magyar piacon. A befektetések 40 százaléka a gép- és feldolgozóiparba (azon belül főként a motorgyártásba, valamint az elektronikai iparba), 25-25 százaléka a kereskedelembe, vendéglátásba, illetve a pénzügyi szférába, egytizede pedig az élelmiszeriparba és egyéb ágazatokba irányult.
E cégek a gyengülő német konjunktúra és a magyar gazdaságnak a tavalyi rekordévhez képest szintén valamivel rosszabb teljesítménye ellenére sem váltak pesszimistává. Sőt, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szokásos éves felmérésének tanúsága szerint a tagvállalkozások 94 százaléka 25 százalékot meghaladó forgalombővülésre számít az idén. Az optimizmust részben a növekvő belföldi kereslet, részben pedig a jónak mondható exportkilátások magyarázzák. Az eredményekben közrejátszott a magyarországi vállalatok versenyképességének javulása is.
A szoros kötődésnek persze árnyoldalai is vannak. Tavaly a magyar kivitel 32,2 százaléka Németországgal bonyolódott ugyan le, de az innen származó német bevitel oroszlánrészét a német cégek itteni leányvállalatai realizálták. A magyar tulajdonú gazdasági társaságok továbbra is csak nehezen jutnak be a legnagyobb európai piacra, pedig Magyarország a német importban 1,7 százalékos részesedést ért el. Problémák mutatkoznak a beszállítási szerződések terén is. Sok német kis- és középvállalkozás fektetett be nálunk azért, hogy otthoni partnerét kiszolgálhassa annak új, kihelyezett üzemében is. Ilyen méretű magyar cégek általában nem tudják kielégíteni a német beruházók elvárásait, pedig több éve kormányzati kezdeményezések is támogatják e folyamatot. –
