Még mielőtt bárki is felvillanyozódott volna attól a lehetőségtől, hogy a brókercégekhez hasonlóan a jövőben már a bankok viselt dolgai között is kedvére mazsolázhat, Tarafás Imre, az ÁPTF elnöke lehűtötte a kedélyeket. Ha ugyanis a felügyelet egy menetrendszerű, kétévente esedékes helyszíni vizsgálatot határozattal vagy levéllel zár le, e dokumentum bármelyikének nyilvánosságra hozatalához az szükségeltetik, hogy az ne tartalmazzon üzleti vagy banki titkot. (Csak érzékeltetésül: a publikusságról szóló döntés meghozatalához minden bizonnyal hozzájáruló postabanki intézkedéssorozatból ilyen megközelítésben nem kerülhetne közszemlére egyetlen árva mondat sem.)
Hasonló problémák már régóta nem gyötrik a brókereket, lévén, hogy a velük kapcsolatos ÁPTF-határozatok szinte “ősidők” – a rendszerváltást követő első értékpapírtörvény 1990. márciusi hatályba lépése – óta nyilvánosak. Így számukra ezekben a napokban inkább az okozhat gondot, hogy a felügyelet – cseppet sem karácsonyi ajándékként – 10, véletlenszerűen kiválasztott értékpapír-forgalmazóhoz állít be váratlanul, s dolga végeztével folytatja a sort a többiekkel.
Elégedetten dőlhetnek viszont hátra a biztosítók, minekutána az idei díjbevételeik közel egynegyedével – reálértéken 12 százalékkal – nőttek, s azok így az év végére együttesen elérhetik a 240 milliárd forintot. A társaságok adózott eredménye 12 milliárd forintra rúg majd. A piacon jelenlévő 22 biztosító és 31 egyesület együttesen 12 millió szerződést kezel. Mindezek alapján e szektor – értékelt Asztalos László, az Állami Biztosításfelügyelet elnöke – az utóbbi 5 évtized legjobb évét zárja.
A jövő év feladatai közül egyfelől az uniós jogharmonizáció elindítása, másfelől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás liberalizációjának befejezése emelkedik ki. Az előbbinél a jogszabályok mintegy fele tér el az unióban elfogadottaktól. Hozzávetőleg 300 olyan pont van, amelyet harmonizálni kell – a tervek szerint két lépcsőben, jövőre és 2000-ben -, továbbá három-négy olyan témakör, ahol derogációt, azaz átmeneti felmentést kell kérni. Az utóbbiak közé tartozik a termékengedélyeztetés, mely gyakorlat az erős fogyasztóvédelmi szervezetekkel felvértezett unióban nem szokásos. Hasonlóan halasztásra kerülhetne sor a kötelező biztosításokról szóló adatbázisok fenntartása érdekében. A termékek teljes liberalizációja az elnök szerint csak 2001-ben érne véget.
