Ha a GDP a tervezettnél 1 száizalékponttal kisebb ütemben növekszik, az a jelenlegi centralizációs aránnyal számolva is legalább 40 milliárd forint bevételkiesést okoz az államháztartás alrendszereinek. Ennek a lyuknak a szükség szerinti betömésére rendeli el a jövő évi költségvetési törvény, hogy az állami intézmények zárolni kötelesek kiadásaik 1,9 százalékát. Ezen összeg felszabadítására pedig csak akkor lesz lehetőség, ha a pénzügyminiszter az első félév folyamatait összegezve úgy látja: mégis tartható az 5 százalékos növekedési prognózis.
A vésztartalék elkülönítése nélkül számolva a költségvetés több területen jelentős – a 11 százalék körülire becsült átlagos inflációt jóval meghaladó – kiadásnövekedéssel számol. Ilyen például az egészségügy, amelyre a költségvetési szervek az idén a tavalyinál majdnem 24 százalékkal fordíthatnak többet. A szociális ellátásra szánt összeg azonban csak 4,5 százalékkal magasabb a tavalyinál.
A kormány szemmel láthatólag valóban kiemelt célként kezeli a közbiztonság fejlesztését; az erre szánt közel 150 milliárd forint több mint 44 százalékkal magasabb az 1998-as keretnél, nem beszélve a megduplázódó beruházási tételekről. Örvendetes, hogy az infrastrukturális kiadások az idén meghaladják a 186 milliárd forintot – ez a keret majdnem 100 milliárddal nagyobb az elmúlt évinél.
Az viszont már megítélés kérdése, mennyire tekinthető kedvezőnek, hogy az államapparátus majdnem 80 milliárd forintot költhet saját működésére, ezen belül az adóhatóság kiadásai több mint 40 százalékkal emelkednek.
