A Boris Johnson polgármester megbízásából, Gerard Lyons bankár által készített tanulmány nyolc reformkövetelést fogalmaz meg azon túl, amit David Cameron konzervatív párti miniszterelnök is támasztani készül az Európai Unióval szemben.
Cameron az unión belül tartaná a briteket
A brit miniszterelnök újra kívánja tárgyalni Nagy-Britannia Brüsszellel fenntartott viszonyát és ígérete szerint 2017 végéig népszavazásra bocsátja az uniós tagság kérdését.
Boris Johnson álláspontja szöges ellentétben van David Cameronéval, aki több alkalommal is leszögezte, hogy az unióban kívánja tartani Nagy-Britanniát és a népszavazáson a maradás mellett fog érvelni. A brit lapok értesülése szerint London polgármestere figyelmeztetni készül a miniszterelnököt, hogy késznek kell lennie elhagyni az Európai Uniót, amennyiben jobb feltételeket akar kicsikarni Brüsszeltől. Megfogalmazása szerint az Egyesült Királyságnak “nem lenne szabad tartania a kilépéstől”.
“Nagy-Britannia számára a legkedvezőbb forgatókönyv az elkövetkező húsz évre a tagság fenntartása lenne egy lényegesen megreformált Európai Unióban” – idézi a Sunday Telegraph London polgármesterét. Viszont ha ennek alternatívájaként minden harag nélkül ki lehetne lépni az EU-ból, az egy józan kereskedelmi politika alkalmazásával elfogadható második megoldás lehetne – mondta Boris Johnson, hozzátéve, hogy a részletekbe menő tanulmány bizonysága szerint az Egyesült Királyság számára az unión kívül is van élet.
A Sunday Times Boris Johnson szűk környezetéből származó meg nem nevezett forrást idézve azt írja, hogy “Boris a feltételek újratárgyalásán a maradást és a közös piac kiterjesztését részesíti előnyben. Ezt azonban szerinte csak bátor fellépéssel lehet elérni, úgy, ha nem tartunk a kilépés következményeitől. Ha a szavazók elégedetlenek lesznek a kiharcolt eredményekkel és végül ki kell lépnünk, annak a hosszú távú következményei nem lesznek olyan súlyosak, mint azt sokan gondolnák.”
A GDP-vel érvelnek
A Sunday Telegraph szerint Gerard Lyons tanulmánya kimutatta, hogy a londoni GDP 350 milliárd font, azaz 440 milliárd euró, a brit gazdaság GDP-jének ötöde. Ez 2034-ig 640 milliárd fontra emelkedhet, ha Nagy-Britannia tagja marad egy megreformált, és a 28 tagországon kívüli kereskedelem bővítésében érdekelt Európai Uniónak.
Amennyiben azonban nem változnak a feltételek, London GDP-je csak 495 milliárd fontra emelkedne az említett periódus végére.
A londoni GDP az unió elhagyásával és a jelenleginél aktívabb külkereskedelmi politika alkalmazása nélkül 430 milliárd fontra korlátozódna.
Az Egyesült Királyság kilépésével és saját, nyitott és aktív külkereskedelmi politika alkalmazásával azonban London 614 milliárd fontra növelhetné GDP-jét.
