2014. március–májusban 4 millió 105 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 195 ezer fővel (5 százalékkal) volt több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája így 61,4 százalékra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a KSH adatai szerint a munkanélküliek száma egy év alatt 104 ezer fővel, 357 ezerre csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 2,5 százalékponttal, 8 százalékra mérséklődött.
A munkanélküliek több mint fele (52,5 százaléka) viszont változatlanul egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama pedig kevés híján 2 év (19,6 hónap) volt.
A KSH megemlíti azt is, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2014 május végén 514 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ami lényegében megegyezett a 2013. májusival. Azt azonban nem emelték ki, hogy 2014 áprilisához képest több mint 100 ezerrel nőtt a regisztrált munkakeresők száma. Aminek mint írtuk, az lehetett az oka, hogy kifutott a téli közmunkaprogram.
A Portfolio.hu szerint is a téli közmunka okozhatta a javulás nagyobbik részét, vagyis az még nem piaci folyamatok eredménye. Becslésük szerint a 195 ezer fős foglalkoztatás-növekedésből mintegy 100-120 ezer főt magyarázhat az állami program. Azt is megjegyezték, hogy bár az adatok most nagyon jók, az áprilisi számok már nem mutatnak további javulást, inkább a megelőző időszak látványos javulásának a stabilizálódását jelzik. Igaz, egy hónap alapján ebből messzemenő következtetéseket még nem érdemes levonni – tették hozzá.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a közfoglalkoztatás mellett a versenyszférában is egyre többen dolgoznak, ami úgy vélik, bizonyítéka a kormányzat sikeres foglalkoztatási programjainak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, az aktivitást ösztönző intézkedéseknek, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak. A beérkezett adatok a konvergenciaprogram alapjául szolgáló makropálya-prognózishoz képest magasabb foglalkoztatásbővülést mutatnak, amelyek a költségvetés tervezett bevételeinek alakulására kedvezően hatnak, illetve a háztartások fogyasztási kiadásait is emelik – tették hozzá.
