A minisztérium hétfői közlése szerint júniusban 132 milliárd forinttal nőtt az államháztartási hiány, így féléves szinten elérte az éves terv 82,6 százalékát, vagyis a 813,7 milliárd forintot. Ehhez csak annyit: tavaly ilyenkor az államháztartás központi alrendszerének deficitje „csak” 721,7 milliárd forintot tett ki, amely az előzetes teljesítés 77,7 százaléka volt.
A nemzetgazdasági miniszter szerint azonban ez a szám nem számít magasnak, és ezúttal is a szokásos lefutás jellemzi a hiányt. Vagyis hogy az első félévben magasabb a több kiadás miatt, de év végére “kisimul” – tette hozzá Varga Mihály az MTI beszámolója szerint hétfő este a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
Varga Mihály még azt is hozzáfűzte: nemcsak Magyarországon, hanem több kelet-közép-európai országban, például Lengyelországban is hasonlóan futnak le a költségvetési folyamatok.
Garantáltan 3 százalék alatt
Megismételte még, hogy továbbra is 2,9 százalék az éves hiánycél, amit a kormány garantál. “Ennek érdekében akár évközben is hajlandóak vagyunk lépéseket tenni” – fogalmazott, hozzátéve: a kabinet az előző három évben is bebizonyította, hogy tartani tudja a hiánycélokat. A múlt héten bejelentett 110 milliárd forintos zárolás is biztosítja a 2,9 százalékos hiány megvalósítását – mondta.
Vagyis ez lehetett a valódi ok, amiért az állami megszorítást el kellett rendelni.
Ha ugyanis az utólag betervezett vásárlások (ami Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter szerint nem államosítás) miatt ezt nem tették volna meg, akkor az eredetileg tervezett 984,6 milliárd forintos hiány 1136,6 milliárd forintig szállt volna – írta a Napi.hu.
Varga azt is elmondta, hogy a közmunka bővítésére fordítandó 47 milliárd forintos többletforrás nem volt betervezve a költségvetésbe. De már ennek is megvan a fedezete – a zárolás másik oka éppen ez volt.
A lakosságot nem érintheti
A miniszter a zárolással kapcsolatban ismét kiemelte: a kormány önmagán spórol, vagyis az intézkedés nem érinti a lakosságot, a családokat, a vállalkozókat vagy az önkormányzatokat. A zárolást idén októberben-novemberben vizsgálják felül – tette hozzá.
Varga Mihály kitért arra is, hogy a tárcavezetők maguk döntenek arról, a keretösszegen belül hogyan osztják fel a zárolást, de alapelv, hogy az a lakossági kifizetéseket közvetlenül nem érintheti. A zárolás két legnagyobb eleme a beruházási alap és a rendkívüli kormányzati intézkedések alap zárolásai, utóbbiból 20 milliárd forintot zárolnak – fejtette ki.
Nem megszorítás
Azokra az ellenzéki kritikákra, amelyek szerint ez megszorítás, Varga Mihály kiemelte: a zárolás takarékossági intézkedés, nem megszorítás. Amikor az emberektől a Bajnai-kormány idején egyhavi nyugdíjat vagy egyhavi jövedelmet vettek el, az megszorító intézkedés volt, “húsba vágott”, éppen úgy mint korábban a Bokros-csomag – jegyezte meg.
Az Orbán-kormány intézkedései ezzel szemben nem érintették a lakosságot ilyen direkt módon. Tegyük hozzá, azért ennek ellenkezőjére valószínűleg mindenki tud kapásból néhány példát mondani. (Mondjuk a tranzakciós illetéket, amit végül 94 százalékban áthárítottak a bankok.)
A kabinet saját értékelése szerint viszont ők igyekeztek olyan lépéseket tenni, amelyeknek eredményeképpen mindenki részt vesz a közteherviselésben – hangsúlyozta. A különadók bevezetése szerintük azt mutatta, hogy olyan szektorokat is be lehet vonni a közteherviselésbe, amelyek eddig nem vettek részt benne.
