Valóban privatizálni akarják a magánnyugdíjpénztárakat, mint egyes politikusok mondják?
Nem, hiszen csak az állami, közösségi tulajdont lehet magánosítani. A magánnyugdíjpénztárak vagyona a tagoké. Az viszont igaz, hogy a magánnyugdíjpénztári törvény módosítása jobban korlátozná a tagok tulajdonjogát, mint eddig, különös tekintettel arra, hogy nagy mértékben korlátozná a felgyűlt pénz egyösszegű felvételét. Ráadásul annak az elvi lehetőségétől is megfosztatna a tag, hogy beleszóljon a pénztár működésébe.
A köztársasági elnök ezért javasolja, hogy a rendszer ilyen mértékű átalakításánál föl kellene kínálni a tagoknak a kilépés, az állami rendszerbe visszalépés lehetőségét. Többek között ezért is küldte meg véleményezésre a megszavazott törvényt az Alkotmánybíróságnak, amely még nem döntött az új jogszabály sorsáról.
Eddig beleszólhattak a tagok a magánnyugdíjpénztárak működésébe?
Elviekben igen, de ezt a lehetőséget maguk a pénztárak – különösen a bankokhoz kötődők – ritkán verték nagydobra. Jelenleg a tagok dönthetnének arról, hogy elfogadják-e a pénztár vezetésének beszámolóját, befektetési stratégiáját, s akár le is válthatják a menedzsmentet – közvetlenül vagy közvetetten, küldöttek útján. A közgyűlések helyét, idejét azonban rendszerint a Magyar Tőkepiacban, s más, hasonló, nem éppen tömegesen olvasott orgánumokban hirdették meg, így a tagok túlnyomó többségéhez nem jutott el a hír, sőt arról sincs fogalmuk, hogy történnek időnként effajta események.
Mennyire hatékonyan működik jelenleg a magánnyugdíjpénztári rendszer?
A pénztárválasztásnak és az átlépéseknek nincs közük sem az elért hozamokhoz, sem az egy tagra számított vagyonkezelési költségekhez a PSZÁF adatai szerint. Ezen természetesen aligha változtatna a magánnyugdíjpénztárak kötelező átalakulása, a kormányzat nem is ezzel, hanem a járadékszolgáltatás biztonságával magyarázta a szabályozás megváltoztatásának szándékát.
Összefüggenek-e a magánnyugdíjpénztári rendszer problémái a teljes nyugdíjrendszerével?
Természetesen, hiszen a magánnyugdíjpénztárba befolyó összegek tulajdonképpen az állami nyugdíjrendszer jelenlegi hiányát növelik. Más szempontból viszont a jövőre nézve kedvezőnek mondható, hogy legalább a nyugdíjak egy részének kifizetése nem az állam gondja. A problematikáról részletesebben itt olvashat.
