E planétát eddig csupán egyetlen űrszonda, az amerikai Mariner-10 látogatta meg, viszont csaknem a felét feltérképezte. Az általa készített felvételekből az derül ki, hogy az égitest számtalan kráterrel tarkított, és ezernyi meteorit- és kisbolygó-becsapódás nyomát viseli. Svájci csillagászok számításai szerint azonban a bolygó nemcsak kisebb objektumokkal ütközött története során: úgy vélik, a Merkúr valamikor egy nagyobb és nehezebb égitesttel találkozott, amely nagy tömegű anyagot hagyhatott rajta – innen rendhagyó sűrűsége. Mi több, a becsapódás nyomán keletkező törmelék akár a Földet is elérhette.
A kutatók szimulációi szerint nagyjából 4,5 milliárd éve – a Föld kialakulásának idején – ütközött a feltételezett magas fémtartalmú égitest a Merkúrba. Ennek következtében pedig óriási mennyiségű törmelék szóródott szét a világűrbe, mely anyag jó része visszahullott a Merkúrra. A Nap elektromágneses sugárzásának hatására azonban a külső bolygók felé is áramlott a törmelékből, amely így elérte a Vénuszt, a Marsot és a Földet is. A tudósok ezért úgy vélik, számottevő, a Merkúrról származó anyag lehet bolygónkon; ez akkora mennyiséget is elérhet, amelynek kifejezésére az egyes után 16 nullát kell írni – tonnában.