Szenzációs gyógyászati felfedezésről adott hírt egy évvel ezelőtt a hazai sajtó. Egy Amerikában élő magyar kutatónő kifejlesztett egy AIDS-gyógyszert, amelyet bőrön keresztül ható tapasszal juttat a betegek szervezetébe. A nyolcéves kutatás eredményeként megszületett DermaVir nevű új gyógyászati eszköz akkoriban jutott túl az állatkísérleteken, amelyek igazolták a hatását. A HIV-fertőzött majmok immunitása megerősödött, és szervezetük képessé vált a kór leküzdésére. A kutatónő, Lisziewicz Julianna a termék továbbfejlesztése kapcsán egy új iparág létrejöttéről beszélt, s több ízben nyilatkozta: bár kutatóintézete Amerikában működik, illetve Olaszországban is van egy laboratóriumuk, mégis szeretné, ha az új iparág, az immuntechnológia központja Magyarországon jönne létre (Figyelő, 2005/10. szám).
Az MTA Kémiai Kutatóközpontjában. Befogadták a projektet.
A kormány azonnal nyilatkozatban reagált. Az egyik bulvárlap tudni vélte: a gazdasági miniszter 5 milliárdos alap létrehozását helyezte kilátásba a HIV-terápia kutatására és a termék fejlesztésére a világpiac számára, ez a hír azonban utóbb kacsának bizonyult. Kóka János a közszolgálati televízióban arról beszélt, hogy dolgoznak a kutatás „hazahozatalán”, és kockázati tőkét, hitelt, infrastrukturális lehetőségeket, együttműködő intézményeket, egyetemeket ígért. A miniszter hozzátette: az Európai Unió nagy összegekkel támogatja az ilyen kutatásokat, „de csak annak van lehetősége hozzáférni az unió kincsesládájához, akinek a kezében van a kulcs”. A biotechnológia a második Nemzeti Fejlesztési Tervben szintén fontos húzóágazatként szerepel, tehát a kormányzat arra készül, hogy az uniós kutatási pénzekhez hazánk minél nagyobb arányban hozzájusson. Ezen felül 2003-ban lépett életbe a törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról, amely finanszírozási módot teremt a hazai kutatás-fejlesztésre és az új tudás felhasználására az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének érdekében.
Az egy évvel ezelőtti miniszteri nyilatkozatok után hosszú csönd következett, majd 2005 végén újabb fordulatot vett a történet. Decemberben 1,4 milliárd forintos hazai támogatást nyert az a pályázat, amelyet Lisziewicz Julianna magyar cége, a Genetic Immunity Kft., valamint az MTA Kémiai Kutatóközpont nyújtott be a DermaVir továbbfejlesztésére és az immunterápiás klaszter, azaz tudásközpont létrehozására a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalhoz.
HÓDÍTÓ TERVEK. De milyen is lesz ez a tudásközpont? Az elképzelés szerint több egyetem, cég és kutatóintézet együttműködésben dolgozik majd az immuntechnológia fejlesztésén, amely a HIV-tapaszon túl számos más vakcina létrejöttét alapozhatja meg. „Az a cél, hogy magyarországi kutatások alapján új vakcinákat fejlesszünk ki olyan krónikus betegségek kezelésére, amelyekre ma még nincs gyógymód. Hosszú távú tervünk az, hogy itthonról irányítsuk a termékek világpiacra való fejlesztését, például az amerikai, a kínai, a svéd klinikai kipróbálását” – mondja Lisziewicz Julianna. A kutatónő szerint a DermaVir hatásmechanizmusa más krónikus betegségek gyógyítására is alkalmas lehet, s már most megkezdik az ilyen irányú alapkutatást. A Semmelweis Egyetem Kórélettani Intézetében érelmeszesedésre, a Szegedi Egyetem Bőrklinikáján pedig allergiára vonatkozó immunterápiás kutatás kezdődik.
Az MTA Kémiai Kutatóközpontjának néhány laboratóriumát átalakítják, hogy azokat a Genetic Immunity céljaira is alkalmassá tegyék. Két fontos feladatot végeznek majd itt: egyrészt a klinikai vizsgálatokhoz fogják előállítani a vakcinát és a tapaszt, másrészt megkezdik a hordozóanyag továbbfejlesztését. „Örömmel befogadtuk a projektet, ezután a résztvevők munkájának összehangolását mi végezzük” – mondja Pálinkás Gábor, a kutatóközpont vezetője, akinek nagy tapasztalata van az ilyen típusú együttműködésben, hiszen az MTA intézete jelenleg négy, gyógyszerkutatással, illetve hulladék-hasznosítással foglalkozó hazai és külföldi magáncéggel dolgozik együtt. A Kémiai Kutatóközpont feladata lesz az is, hogy további hazai és európai uniós forrásokat szerezzen, míg a kutatónő cége, a Genetic Immunity kockázati tőkebefektetőkre számít.
A budapesti Szent László Kórházban az amerikai immundiagnosztikai módszereket honosítják meg és fejlesztik tovább. Újhelyi Eszter laboratórium-vezető a várható fejlesztést kiemelkedő fontosságúnak tartja. „Egy éve dolgozunk együtt a DermaVir tapasz klinikai tesztelésén, de az immundiagnosztikai laborminták kétharmadát Párizsba és Washingtonba kellett szállítanunk, mert ott van a vizsgálathoz megfelelő infrastruktúra. A pályázati pénzből 2006-ban olyan fejlesztést tudunk megvalósítani, amellyel a tapasz hatékonyságát igazoló vizsgálatok többségét már itthon tudjuk majd elvégezni” – érzékelteti a küszöbönálló változások horderejét a laboratóriumvezető.
A projektben szerepel még a magyar tulajdonú, biotechnológiában nevet szerzett Solvo Kft., valamint a kutatónő testvérének, Lisziewicz Zsoltnak az informatikai cége, amely eddig is a kutatás internet alapú adatbázisát kezelte.
Hogyan hat a DNS-alapú tapasz?
Lisziewicz Julianna találmányá-ban újdonság mind az oltóanyag, mind az eszköz, amellyel azt a szervezetbe juttatja. A vírus DNS-éből nyert hatóanyag egy speciális tapasz segítségével a bőrön keresztül kerül a HIV-fertőzött emberek szervezetébe, amely sajátos vírus elleni immunválaszt produkál: a bőr felületén elhelyezkedő Langerhans-sejtek érzékelik a vakcinát, „leolvassák” a benne kódolt információt, majd ezt az üzenetet átadják a nyirokcsomókban lévő ölősejteknek, amelyek a szervezetben elpusztítják a vírussal fertőzött sejteket. A HIV-fertőzést a szervezet továbbra is hordozza, de a tapasz segítségével az immunrendszer képes azt kordában tartani úgy, hogy nem alakul ki az AIDS-betegség. Ez a mechanizmus az alapja a bőrön keresztül ható DNS-terápiának, amely a kutatók feltételezése szerint a DNS behelyettesítésével más betegségekre is hatásos lehet, s ha ez beigazolódik, az új korszakot nyithat a gyógyászatban. Az erre vonatkozó alapkutatások most Magyarországon kezdődnek el.
ÓRIÁSI KERESLET. Hazánkat mindenesetre máris az oltóanyag-ipar egyik fontos bázisaként emlegetik külföldi tudományos körökben. „Nem is gondoltuk, hogy Magyarország vakcina-nagyhatalom!” – gratuláltak a kutatónőnek a közelmúltban egy nemzetközi kongresszuson orvoskollégái, akik a nemzetközi sajtóból értesültek a nálunk elsőként kifejlesztett madárinfluenza elleni oltóanyagról is. Lisziewicz Julianna pedig már azt tervezi, hogy három év múlva valahol itthon felépülhet egy oltóanyag-gyár, amely már a tudásközpontban kifejlesztett módszerek alapján fogja a DermaVir tapaszt a világpiac számára előállítani. Óriási keresletre lehet számítani, hiszen a világon 43 millió HIV-fertőzöttet tartanak számon.
„A biotechnológia olyan tudás alapú iparág, amellyel Európa versenyképes lehet Amerikával és Ázsiával szemben. Az immuntechnológián alapuló terápiás vakcinák hazai fejlesztése és gyártása az ország számára kiugrási lehetőséget jelent” – vélekedik Lisziewicz Julianna. Az új iparág kiépítése mindenesetre most elindulhat. A következő években dől el, milyen szerepe lesz a DNS-alapú tapasznak az AIDS mellett más gyógyíthatatlan betegségek – mint a rák vagy az allergia – kezelésében, és az is, hogy Magyarország valóban az új típusú terápia központja lesz-e.