Bősze – aki nemrég független jelöltként indult a veszprémi időközi választáson – arra kérte a Magyar Ügyvédi Kamarát, foglaljon állást, hogy mi a tapasztalat a Polt Péter által jogsértőnek minősített gyakorlattal kapcsolatban – írja a nol.hu.
Az ügyvéd szerint ugyanis esetek sora bizonyítja, hogy valakit előbb tanúként, majd gyanúsítottként hallgatnak ki egy ügyben. Ha az érintett emiatt kifogást emel, közlik vele, hogy ez a nyomozási taktika része.
A másik probléma Polt kijelentésével – magyarázza legfőbb ügyészhez címzett nyílt levelében Bősze -, hogy lehet, hogy Polt mégis igazat mondott, vagyis Tarsoly tanúkénti kihallgatásának valóban az volt az akadálya, hogy azzal sértették volna az emberi jogokat. Ebben az esetben viszont – hangsúlyozza –, Magyarországon a nyomozó hatóságok minden emberi jognak ellentmondó gyakorlatot folytatnak. Az ügyvéd azt kéri Polttól, döntse el, hogy a két lehetséges rossz közül melyiket választja.
Egy hete folyik a szakmai vita, és ügyvédek sora mondja, hogy amit a legfőbb ügyész állít, az egyszerűen nem igaz. A büntetőeljárási törvény gyakorló jogászok szerint ezt nem tiltja, bizonyos esetekben pedig egyenesen elkerülhetetlen, hogy egy tanúból később gyanúsított váljon. Szakértők szerint ugyanez lehet egy bonyolult gazdasági bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során is: aki bármit tudhat az ügyről, azt idézni szokták – írja a portál.
