Emeli bruttó 10-10 forinttal a 95-ös benzin, illetve a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., ezzel mindkét üzemanyag ára új történelmi csúcsot ért el. A drágulással a benzin átlagára 422-424 forintra, a gázolajé pedig 443 forintra nő.
Fotó: Kummer János
Az elemzők szerint az e heti áremelés legfőbb oka az, hogy a forint az utóbbi időben jelentősen gyengült a dollárhoz képest. Az üzemanyagok az újév első napján a 2 százalékpontos áfaemelés miatt drágultak: a forgalmi adó 25-ről 27-százalékra növelése 6, illetve 7 forinttal emelte a 95-ös benzin és a gázolaj átlagárát a számítások szerint.
A Mol Nyrt. a múlt héten 6-6 forinttal emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát.
Tavaly január elején a benzin átlagára 360-361 forint, a gázolajé pedig 351 forint volt. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.
Az MTI érdeklődésére piaci elemzők elmondták, hogy a Molnak ezen a héten a múlt heti forintárfolyam-gyengülés miatt sokkal nagyobb emelést kellett volna végrehajtania. Egyes vélemények szerint mintegy 20-20 forinttal kellett volna emelni mindkét üzemanyagfajta árát.
Az üzemanyagok jövedéki adójának, és áfájának növelése mellett, beszámítva a szerdától érvényes áremelést, a januári 12 havi infláció 5,2 százalékra ugorhat fel a tavaly decemberre várható 4,2 százalékról – mondta Jobbágy Sándor. A CIB Bank elemzője hozzátette, hogy a két héttel korábbihoz képest a forint árfolyama 5,3 százalékkal gyengült, ami nagymértékben befolyásolta az üzemanyagárak drágulását.
Jobbágy Sándor úgy véli, hogy a magas üzemanyagárakra egész évben fel kell készülni, mivel az euró/forint árfolyamban jelentős forinterősödésre nem lehet számítani, ráadásul az olajárak a geopolitikai bizonytalanság miatt felfelé mutató kockázatot jelentenek. Ugyanakkor a hazai inflációt a korlátos kereslet tarthatja kordában, legalábbis azokban az ágazatokban ahol éles a verseny, a ami kevésbé hat a távközlésben vagy a közüzemi díjaknál. Mindezt figyelembe véve 5 százalék körüli átlagos inflációt prognosztizál a CIB 2012-re – tette hozzá.
Az üzemanyagok közvetlen súlya az inflációs kosárban 5 százalék, a közvetett hatás nyilván ennél nagyobb és számításba kell venni a januári inflációnál, hogy a KSH január 20-án zárja le az árfigyelést, így a mostani áremelés 40 százaléka “lóg bele a januári inflációba” – magyarázta Forián Szabó Gergely. A Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója 5,1 százalékos januári inflációt vár az általa becsült decemberi 4,3 százalék után.
Mindkét elemző emlékeztetett arra, hogy 2011 januárban az infláció havi emelkedése 0,7 százalék volt a 12 havi pedig 4,0 százalék, mivel ekkor estek ki a korábbi jövedéki adóemelések,s nagyrészt ezzel magyarázható, hogy 2010 decemberében még 4,7 százalékos év/éves inflációt jelzett a KSH.
