Az egyetemi, főiskolai végzettségűeknek a saját befizetéseikből kell működésben tartaniuk a felsőoktatást, közpénzt pedig csak oda kell adni, ahol nem látszik más megoldás – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint egy rendkívül kedvezményes diákhitellel el lehet érni, hogy mindenki vállalni tudja saját tanulmányának költségeit.
A kabinet szerint az önfinanszírozó rendszer arra ösztönzi majd a diákokat, hogy olyan képzést válasszanak, amely lehetőséget nyújt nekik a biztos elhelyezkedésre és így tanulmányi költségeik visszafizetésére is – magyarázta Orbán Viktor. Mindez egy egészséges versenyt gerjeszt majd az intézmények között, ugyanis ahová nem jelentkeznek diákok, “oda nem szabad állami pénzt sem helyezni” – mondta.
A kormányfő egyúttal szükségszerűnek nevezte a felsőoktatás átalakítását, mivel az ágazatot az utóbbi időszakban a minőségi helyett a tömegképzés jellemzi. Összegzése szerint leértékelődött a felsőoktatás presztízse, probléma a túlburjánzó szakkínálat és a minőségében sokszor megkérdőjelezhető teljesítmény.
Ennek ellenére a magyar felsőoktatás a nemzetközi mezőnyben meglepően jól teljesít, ami – figyelembe véve az ágazat helyzetét – rendkívüli teljesítmény – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint ugyanakkor a jelenlegi felsőoktatás a “kínálati struktúrája” miatt a hallgatókkal, az ő szüleikkel és az oktatókkal szemben sem korrekt. A szülők arra számítanak, hogy egy piacképes képzésért fizetnek, ám gyakran kiderül, hogy a piacon nem sokat ér a megszerzett diploma. A tanárokkal kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizetésük messze elmarad a nyugati bérektől, és gyakran tudósként is alig tudnak érvényesülni a több állás és a sok adminisztráció miatt.
Nem ellenség, aki egy időre elmegy
A kormány nem az “el lehet innen menni”, hanem a “vissza lehet ide térni” pártján áll – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök hangsúlyozta, a kormány nem tekint ellenségként azokra, akik ideiglenesen elhagyják az országot, az azonban nem fogadható el, hogy a magyar felsőoktatás egyes szakokon más országoknak képezzen szakembereket.
A kabinet célja, hogy itthon is megtalálják a számításukat azok, akik korábban más országokban kezdték el építeni a jövőjüket – emelte ki a kormányfő.
Állam nélkül nincs felsőoktatás
A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint bár vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat, nem létezik olyan felsőoktatás – különösen Európában nem -, amelyből kivonul az állam.
Mezey Barna – aki egyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora is – kifejtette: Európában az állam a történelem során mindvégig kötelezettséget vállalt arra, hogy megteremti a nemzeti értékeket és a nemzeti értelmiséget, ezért a kontinensen a felsőoktatás egyfajta állami feladatvállalásként és kötelezettségként jelenik meg.
A felsőoktatás a jövő értelmiségének megteremtője, “azt a szellemi muníciót teremti meg, amely az egész nemzet jövőjének az alapja” – mondta az elnök.
Mezey Barna beszéde zárásaként azt mondta, a Magyar Rektori Konferencia mindent el fog követni annak érdekében, hogy olyan javaslatokat tegyen le a kormányzat asztalára, amelyek megalapozzák a jövő minőségi felsőoktatását. Ugyanakkor felhívják majd a figyelmet azokra a problémákra is, amelyek e fejlődés útjában állnak.
A rendezvényen beszédet mondott Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter is. A tárcavezető bejelentette: olyan program készül, amelynek eredményeként az elkövetkező tíz évben megháromszorozzák, vagyis hatvanezer fölé emelik a hazánkban tanuló külföldi egyetemisták számát.
