Felkérte a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az LMP-t az Együtt 2014 választói mozgalom. Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület elnöke, Juhász Péter, a Milla Egyesület elnöke és Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke Jávor Benedek frakcióvezetőnek és az ökopárt választmányi tisztségviselőinek címezte a megkeresést.
A levélhez mellékelték az Együtt 2014 elvi, erkölcsi alapelveit tartalmazó dokumentumot. Tájékoztatásuk szerint ez alkothatja a széles választói összefogás elvi keretét, és erre építhető a 2014 utáni jó kormányzás reális programja is.
A dokumentum a kettős állampolgárságról azt tartalmazza, hogy a határon túl élő magyarok újabb jogfosztása nem lehet célja egy új politikai korszak megalapozásának, ugyanakkor megoldást kell találni arra, hogy az új közjogi helyzet ne járjon együtt az anyaországi politikai viták exportálásával.
Az Együtt 2014 céljai között szerepel, hogy húszéves adósságot törlesztve áttörést érjenek el az állambiztonsági iratok nyilvánosságának ügyében.
A dokumentum szükségesnek tartja a jogállam újjáépítését, kiemelve, hogy az új jogi-politikai keretek kialakítása csak jogállami eszközökkel valósulhat meg. Kívánatosnak nevezi, hogy „az új korszak alkotmányos kultúráját” népszavazás erősítse meg.
Szorgalmazzák a részvételi demokrácia eszközeinek erősítését: a polgárok és az érdek-képviseleti szervezetek bevonását a döntés-előkészítésbe, a népi kezdeményezés és a népszavazás lehetőségeinek tágítását.
Az Együtt 2014 sürgeti a pártfinanszírozás rendbetételét – vállalva, hogy a demokrácia működtetésének költségeit legálisan kell biztosítani, akár átmenetileg népszerűtlen intézkedésekkel is –, és a közbeszerzési pályázatok, szerződések teljes nyilvánosságát. Átláthatóságot követelnek a termőföldek hasznosításánál is.
A gazdasági felzárkózáshoz az ország iránti bizalom helyreállítását és a foglalkoztatás bővülését tartják nélkülözhetetlennek. „Nem elüldözni kell Magyarországról a külföldi szolgáltató vállalatokat, hitelt nyújtó bankokat, hanem tisztességes versenyre szorítani őket” – olvasható a programban, amely szerint az európai uniós fejlesztési források döntő részét a vállalkozások foglalkoztató- és versenyképességének növelésére, a leszakadó térségek felzárkóztatására és a vidék népességmegtartó képességének erősítésére kell fordítani.
A választói mozgalom alapelvei között szerepel, hogy a felsőoktatásba járó fiatalok számát nem csökkenteni, hanem növelni szükséges, a terhek viselésében pedig az államnak, az üzleti szférának és az egyéneknek igazságos és ésszerű arányban kell felelősséget vállalnia.
A dokumentum mélyszegénységről szóló fejezete szerint a társadalom erkölcsi és gazdasági érdeke is az, hogy a hátrányos helyzetű romák tömegei egy nemzedéken belül felzárkózzanak a többségi társadalomhoz, ebben pedig az államnak megkerülhetetlen felelőssége van.
A szöveg záró része arról szól, hogy a választói mozgalom tagjai kinyilvánítják: közéleti szerepvállalásukat és szövetségesi politikájukat ezekre az értékekre alapozzák.
Az LMP hétvégi kongresszusán dönt a stratégiájáról és szövetségesi politikájáról.
