Évek óta tervezgeti a Budapesti Közlekedési Központ, hogy egy új utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszert vezet be. A hírek eddig meglehetősen soványan szállingóztak a projektről, feltéve, hogy Szalóczy Pál újbóli munkába állását nem soroljuk ide. A BKV már 2008-ban készíttetett egy megvalósíthatósági tanulmányt, és 2009-ben megkötöttek rá egy támogatási szerződést is. Most azonban a BKK arról tájékoztatott minket, hogy csak a jövő év elején lehet valami a 6,6 milliárdos rendszerből.
Mi ez?!
A Futár (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) a BKK projektje, amelynek részeként egyszer csak GPS-alapú utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszert vezetnek be. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ igazgatója már két éve elmondta, hogy a tervezett beruházás egyik eleme, hogy a kommunikációs rendszer átáll digitális technikára. De a diszpécser nemcsak beszélni tud majd a sofőrrel, a buszokba épített GPS-berendezések alapján pontosan látja azt is a központban, hol van az adott járat. Egyenletesebben tudja indítani a járműveket a vonalon. A rendszer pedig akár a jelzőlámpák működését is befolyásolni tudja.
A BKK szerint ez a rendszer teljes mértékben ki fogja váltani a főváros felszíni tömegközlekedésének jelenlegi korszerűtlen, valós idejű adatokat nem kezelő utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszereit, melynek eredményeként a diszpécserközpontban hatékonyabban tudják majd biztosítani az egyenletes, menetrend szerinti járműkövetést, váratlan esemény bekövetkezte esetén pedig gyorsabban és eredményesebben tudnak majd beavatkozni. A közösségi közlekedés minőségét és hatékonyságát ugyanis nem csak a járműpark állapota határozza meg, hanem a forgalomirányítási rendszer is. A járművezetők, az utasok és a forgalomirányítók közötti többoldalú, valós idejű kommunikáció révén ez a rendszer teszi a járműveket a változó közlekedési feltételekhez alkalmazkodni képes, egységes flottává. Összességében tehát nagymértékben javulhat a szolgáltatás minősége, amit remélhetőleg minden budapesti utas tapasztalni fog.
Ez persze – elképzelve az öreg Ikarusokat vagy a 30 évesnél is öregebb trolibuszokat – elég futurisztikusnak tűnik.
Nem fenékig tejfel
Eddig ebből mindössze a 4-es–6-os vonalán sikerült belepiszkálni a forgalomirányításba, aminek következményeként 2-2 és fél perccel rövidebb a Combinók menetideje. Igaz, a körúton autózók viszont legalább négyszer kénytelenek megállni, amíg eljutnak a Nyugati tértől a Mester utcáig. Most a BKK azt közölte, hogy bár nem ilyen látványos, de egyéb dolgok is elkészültek már. „Megtörtént több mint 250 közterületi utastájékoztató berendezés tervezése, a tervek engedélyeztetése, valamint az engedélyek birtokában több mint 240 helyszínen a berendezések alépítményi munkái is elkészültek.”
Fotó: Kummer János
Miért halad ilyen lassan?
A probléma pont az öreg járművekkel van. A BKK szerint kifejezetten nehéz a járműves szerelések szervezése, mivel ma Budapesten gyakorlatilag alig van tartalék jármű, így a szerelések legfeljebb éjszaka, üzemszünetben végezhetők. Az is nehezíti a dolgot, hogy olyan sokféle lepattant öreg jármű van, hogy szinte mindegyikre külön kell megtervezni, hogy mit hova kötnek. A tervek szerint 2295 járműre telepítenek GPS-jeladót és fedélzeti egységet, összesen 545 járművön elhelyeznek 2024 kijelzőt is. Mindezek mellett online lehet követni a buszokat, számítógépről vagy okostelefonról meg lehet nézni, hogy melyik járat éppen hol tart, mikor érkezik a megállóba. Berger András, a BKK projektvezetője egy minapi konferencián azt mondta, hogy a kényelem mellett ez abban is segít, hogy az emberek jobban megszeressék és bízni kezdjenek a budapesti közösségi közlekedésben. Ehhez csak halkan tennénk hozzá: pár száz új busz, ami nem esik szét alattunk, lehet, hogy többet segítene.
Mennyi az annyi?
A teljes projekt 6,6 milliárdba kerül, legalábbis a BKK mostani tájékoztatása szerint. A honlapjukon azonban következetesen 100 millióval több pénzről beszélnek. Mindenesetre a horribilis összegből talán futná új járművekre is. Legalábbis egyszerű földi halandóként erre gondoltunk, amikor a számokat böngésztük. Ez azonban nem ilyen egyszerű. 4 milliárdot ugyanis az Európai Unió ad. De csak erre. A buszvásárlást nem támogatja.
