A kis- és közepes vállalkozások (kkv) partnereinek csaknem egyharmada nem fizet időben, s a késedelmesen befolyó összeg a teljes értékesítés nagyjából egyharmadára rúg – derül ki a Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank Rt. közös felméréséből, a KKV Körképből.
A 300 kkv nyár közepi megkérdezése alapján összeállított felmérés szerint a késedelmes fizetés elterjedtsége és mélysége 2007 második negyedévében nagyobb mértékű volt, mint tavaly ugyanakkor, viszont a két évvel ezelőtti mélypontot nem éri el. A kisebb cégeket – főleg az építőiparban tevékenykedőket – nagyobb arányban sújtja a késedelmes fizetés problémája, mint a nagyobbakat. A fizetések csúszásának kiemelkedő szerepe van abban, hogy a vállalkozások 30 százaléka számolt be likviditási problémákról a megkérdezés időpontját megelőző 12 havi gazdálkodásban.
Ha a késedelmes fizetést a másik oldalról vesszük szemügyre, akkor azt találjuk, hogy a megkérdezett vállalkozások 42 százaléka a vizsgált 12 hónap során legalább egyszer késett más vállalatokkal szemben fennálló fizetési kötelezettségének kiegyenlítésével. A késedelmesen fizetők a szóban forgó időszakban átlagosan 14-szer fizettek a határidő lejárta után. Bár a 2005. júliusi felvételben 48 százalék volt azon cégek aránya, amelyek legalább egyszer késedelmesen fizettek, de akkor egy-egy céggel átlagosan csak 7-szer fordult ez elő, azaz nem állíthatjuk, hogy a jelenség visszaszorulóban lenne a kkv szektorban.
A késedelmes fizetés egyik kézenfekvő oka a lánctartozás. A megkérdezett vállalkozások 47 százalékával előfordult az elmúlt egy év folyamán, hogy azért nem tudtak fizetni szállítóiknak időben, mert nekik sem fizettek vevőik határidőre. A tartozási láncban nagyobb arányban találunk kisebb vállalkozásokat, mint nagyobbakat: előbbiek 60 százaléka, utóbbiaknak viszont csak 42 százaléka fizetett késedelmesen azért, mert neki sem fizettek időben.
A lánctartozás által okozott problémák súlyosságát a kormányzat is felismerte, 2007. július 7-i hatállyal törvénymódosításokat hajtott végre. A csődtörvény módosítása értelmében a fizetési határidőt követő 15 nap elteltével a bíróság kimondhatja a tartozó fél fizetésképtelenségét. A közbeszerzési törvény módosítása értelmében pedig a megbízás teljesítését követő 15 napon belül el kell kezdeni az átadás-átvételi eljárást. Végül a Polgári Törvénykönyv módosítása értelmében a vállalkozót díjkövetelése erejéig a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon jelzálogjog illeti meg.
A megkérdezett vállalkozások több mint kétharmada értesült a fenti törvénymódosításokról általában, 38 százaléka pedig azok minden egyes eleméről hallott. A nagyobb vállalkozások körében ismertebbek a törvénymódosítások, a leginkább informált cégek pedig az építőipari vállalkozások.
A cégek meglehetősen pesszimisták a törvénymódosítás hatásait illetően: 22 százalékuk arra számít, hogy a törvénymódosítások teljesen hatástalanok lesznek a lánctartozás által okozott problémák visszaszorításában, és csupán egy százalék véli úgy, hogy érdemi eredmény várható a jogszabályok változásától. Ezzel szemben a megkérdezettek 62 százaléka a szerint enyhítene a lánctartozás által okozott problémákon az adóhatóság feketelistájához, vagy a bankok által szorgalmazott pozitív adóslistához hasonló lista, amely az egymásnak tartozó vállalkozások nevét tartalmazná.
