Kormányprogramot készítünk, és nyílt lapokkal játszunk – mondta a FigyelőNetnek Mészáros József, a Barankovics Alapítvány elnöke a párt összes parlamenti képviselője által az Országgyűlésnek benyújtott alternatív nyugdíjrendszer-javaslatáról.
A matematikus-szociológus szerint javaslatcsomagjuk rendszerszintű választ ad a nyugdíjrendszer gondjaira, vagyis részben orvosolja az alacsony foglalkoztatottságból és az alacsony születésszámból adódó nehézségeket. Ezzel szemben a kormány – és több elődje – kétszínűen viszonyul a nyugdíjrendszerhez: választások előtt nyugdíjemeléssel szavazatokat vásárol, majd a ciklus közben szigorítja a nyugdíjba vonulás feltételeit. Utóbbi gyakorlattal csak azt éri el, hogy mindenki amilyen gyorsan csak tud, nyugdíjba megy, amivel tovább mélyül a rendszer válsága.
A kulcsszó: adóátirányítás
A törvényjavaslatokat alátámasztó tanulmányok egyikében a szerzők azt állítják, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer első, állami pillére, az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer egyes generációkon belül igazságtalan: egy sokgyerekes család gyermekei aktív életük során sok adót és járulékot fizetnek, a kevesebb gyermekes család gyermekei kevesebbet, a szülők mégis ugyanolyan szabályok alapján kapnak ellátást, vagyis a rendszer jövedelmet csoportosít át a sok gyermeket nevelők felől a gyermektelenek irányába. 
Mészáros József (Fotó: MTI)
Számos közgazdasági kutatás igazolja, hogy a nyugdíjrendszerek hosszú távon rontják a termékenységi mutatókat, ezért a KDNP szerint a gyermekek közvetlen részvétele szüleik ellátásában nemcsak azok nyugdíját korrigálná igazságosan, hanem hosszabb távon élénkítené a gyermekvállalási kedvet is.
A párt ezért azt javasolja, hogy már 2008-tól a magánszemélyek összes befizetett adójuk 7 százalékával rendelkezhessenek; ebből 5 százalékpontnyit felmenő ági rokonaiknak utaltathassanak át, a maradék két százalékpontból továbbra is egyházak és közhasznú szervezetek részesülhetnének.
Szintén a gyermekvállalási kedv erősítését célozza, hogy a törvénytervezet szerint a munkáltatók által fizetett százalékos nyugdíjbiztosítási hozzájárulás mértéke csökkenthető volna a munkavállaló által nevelt gyermekek számával arányosan.
Rugalmasságot hoz az egyéni számlavezetés
Az első, állami pillér minden biztosítottjáról nyugdíjbiztosítási számlát vezetnének, amely rögzít minden be- és kifizetést; a nyugdíjazáskor a felgyülemlett összeg kifizetését pedig az állam garantálja – áll a KDNP törvényjavaslatában. A nyugdíjba vonulás alapfeltétele a betöltött 62. év és valamekkora minimális nyugellátási összeg elérése.
Ha a feltételek teljesülnek és a biztosított nyugdíjazását kéri, akkor az addigi befizetései és a hátralévő várható élettartama alapján számítanák ki nyugdíját, de a törvénytervezet szerint a nyugdíj egyösszegű kifizetése is kérhető. Az egyéni számlás, rugalmas rendszer előnye Mészáros József szerint az, hogy a nyugdíjazás előtt álló pontosan kiszámolhatja, hogy mekkora többletnyugdíjat jelenthet számára egy újabb munkával töltött év.
A törvénytervezet szerint házaspárok és élettársak esetén a nyugdíjbiztosítási számla a közös vagyon részének tekintendő, vagyis például a felhalmozási szakaszban meghalt házastárs egyéni számláján lévő összeget megkaphatná a még élő fél.
A törvényjavaslat bevezetné a nyugdíjrendszer nulladik pillérét, az öregségi alapnyugdíjat is. Ez alanyi jogon járna azoknak, akiknek egyéni számláján nem gyűlt össze annyi befizetés, amennyiből a nyugdíjba menetelhez szükséges minimális ellátás garantálható. Az alapnyugdíj a KDNP elképzelése szerint most 70 éves kortól járhatna, összege pedig a minimálbér 25-50 százaléka lehetne.
—-Megreguláznák a magánnyugdíjpénztárakat—-
A törvényjavaslat a nyugdíjrendszer második pillérét, a magánnyugdíjpénztárakat sem hagyná érintetlenül. Most a magánnyugdíjpénztáraknak nincs valódi tulajdonosuk, befektetési szövetkezetként működnek, magyarázta a tervezett változtatások lényegét Mészáros József. Érvelése szerint ezért a pénztárak nem is működnek jól: az egyes pénzintézetek befektetési alapjai rendre nagyobb hozamot hoznak, mint ugyanazon pénzintézetek magánnyugdíjpénztárai, amiből talán arra lehet következtetni, hogy utóbbiak „döglött portfóliókat” vásárolnak.
A KDNP törvényjavaslata ezért a pénztártagokból valódi tulajdonost, vagyis részvényest csinálna, bár a részvények egy ideig csak korlátozottan lehetnének forgalomképesek. A lépéstől a párt a pénztárak dinamizálódását, a hozamok növekedését reméli.
Véget érhet a szavazatvásárlás
Az ellenzéki párt törvényjavaslata véget vetne a választási években esedékes, nyugdíjemelésekben megnyilvánuló szavazatvásárlásnak. Az egyik – egyébként kétharmados többséget igénylő – törvénymódosításukban azt javasolják, hogy nyugdíjügyekben csak úgynevezett különleges eljárási rend keretében lehessen törvényeket alkotni. Ennek lényege, hogy csak két egymást követő Országgyűlés egyező akarata esetén léphetne hatályba a rendszert befolyásoló törvény.
Tovább korlátoznák az aktuális kormány mozgásterét a Társadalombiztosítási Tanács felállításával. A testület tagjait az államfő javaslatára az Országgyűlés választaná, és a tanács dönthetne többek között a nyugellátások fedezetét jelentő befizetése mértékéről is.
Gazdasági terjeszkedést szolgálhat az első pillér
Ha az államháztartás egyszer szufficites lesz, és az egyéni nyugdíjszámlákon szereplő államadósságként elismert befizetéseket valódi tőke váltja fel, az első pillér összegét akár külföldön is be lehetne fektetni, hiszen „a magyar tőke külföldön növeli Magyarország gazdasági hatalmát” – írják egyik tanulmányukban a javaslat készítői.
Mészáros József lapunknak is úgy vélte, hogy a nyugdíjtőkét – már hogyha lesz ilyen – célszerű a magyar gazdaság regionális terjeszkedésére, vagy a hazai, stratégiailag fontos ágazatok védelmére fordítani. Szerinte az egyes befektetésekről az állami nyugdíjpillér menedzsmentje dönthetne, példaként több nyugat-európai országot idézett, ahol a kötelező általában 3-6 havi tartalék kezeléséről a menedzsment dönt.
