Őssejtbankár

Ha az élet úgy hozná, hogy a gyerekem őssejtjét egy betegség leküzdése miatt használni kellene, sosem bocsátanám meg magamnak, hogy elmulasztottam a köldökzsinórvér-levételt – érvel a Zelion Kft. kisfilmjében Csisztu Zsuzsa, aki a felvételen, úgy tűnik, több szülő szívéből szól. Ezt igazolja, hogy a 2005-ben alakult, őssejtlevétellel és -tárolással foglalkozó vállalkozás az első évben még csupán 2,5 millió, a másodikban viszont már 280 millió forintos árbevételt ért el. Ez a mutató az idén, a cég fennállásának harmadik évében 600 millió forint körül alakul, de úgy tűnik, hogy Kollár Mihály ügyvezető a következő évek üzleti terveinek készítésekor is megnyomhatja a ceruzáját. Az orvosi Nobel-díjat a múlt héten ugyanis két őssejtkutató kapta, s ez a tény minden bizonnyal tovább erősíti az emberek e tudományterületbe vetett hitét.

PÁRHUZAMOK. „Mindez a számokban is érzékelhető lesz” – véli az üzleti életben és a fehérköpenyesek világában egyaránt otthonosan mozgó Kollár Mihály. A Zelion Kft. ügyvezetője a diplomaszerzés szempontjából meglehetősen szigorú elvárásokat támasztó családban nőtt fel. „Nem panaszképpen mondom, ellenkező esetben ugyanis elkallódtam volna” – vall a kezdetekről. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemet ugyan summa cum laude végezte el, de a gyógyítástól már a tanulmányai idején elment a kedve. Az egyetem első három éve alatt ugyanis mentőzéssel próbált jártasságot szerezni a betegellátásban. A látottakból azt szűrte le, hogy a hazai egészségügyben a gyógyítás helyett a bürokratikus rend betartása sokkal előbbre való.

Még javában az orvosira járt, amikor beadta a jelentkezését a közgázra, majd a sikeres felvételi után iskoláit párhuzamosan végezte. Amikor mindkét helyen végzett, az egyetemeken szerzett tudást kezdetben a Glaxo gyógyszergyár magyarországi cégénél hasznosította orvoslátogatóként. E másfél éves tapasztalatszerzést követően három éven át erősítette a Ciba Vision – a Novartis szemészeti üzletágának – csapatát. Még a Novartisnál dolgozott, amikor Székesfehérvárott saját optikai üzletet nyitott. Ehhez hitelt vett fel, ugyanakkor az optikai eszközöket gyártó cégek felé is eladósodott, mivel azok részletre adták a berendezéseiket. „Emlékszem egy évig a Novartisból »talicskáztam át« a fizetésemet, hogy ki tudjam fizetni az alkalmazottaimat.” Az eredmény nem maradt el. Az üzlet beindult, olyannyira, hogy Kollár további két optikai boltot nyitott, közben pedig elszegődött a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó Salus Kft.-hez, ahol kereskedelmi igazgatóként a cégvezetésben is jártasságot szerzett.

JÉGRE TÉVE. Úgy gondolta, most már egy saját egészségügyi vállalkozást is elnavigálna. A profilkeresést segítette, hogy az idő tájt kezdett az érdeklődés középpontjába kerülni az őssejtkutatás. Nem sokkal ezután a hazai őssejtkutatás fellegvárának számító Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) Hematologiai és Immunológiai Intézetével szövetkezett. Itt ajánlás készült a köldökvér őssejtek tárolásának módszertanára, de – klasszikus közfinanszírozású kutatóintézetről lévén szó – a felhalmozott tudás üzleti hasznosítása elmaradt. A Zelion szerződést ajánlott az intézménynek. Ennek értelmében a kutatóintézet dolgozza fel, illetve tárolja speciális hűtőkben 20 éven át mínusz 190 fokon a születést követő fél órában a köldökzsinórvérből levett köldökvér őssejteket. A Zelion feladata mindeközben a szolgáltatás népszerűsítése, a szülőkkel való szerződéskötés, az őssejt elszállítása, de emellett komoly részt vállal az intézet ez irányú K+F tevékenységének finanszírozásában is, hogy az őssejt a páciensek számára minél előbb kézzel fogható előnyöket nyújtson.

A 350 ezer forintba kerülő szolgáltatás ma még luxus. Egy összegben sokak számára nehezen megfizethető, ezért a cég részletfizetési konstrukciót dolgozott ki. Kollár szerint a magyar piacon lévő négy őssejtbank közül esetükben az állami felelősségvállalás és a szakmai háttér a hozzáadott érték. „Az őssejtbank szolgáltatási piac ma még korántsem konszolidált” – mondja Schwab Richárd, a Humán Biotechnológiai Kooperációs Kutatóközpont igazgatója, aki a Zelion vezetőjét akcióképes és dinamikus üzletembernek festi le. Pozitívumként jelöli meg ugyanakkor, hogy az élettudományi piacra nemcsak üzletemberként, de orvosként is van rálátása. Hozzáteszi, nem könnyű az üzleti világban megszokott feszes tempót és terveket a kutatásra is adaptálni.

Kollár maga is ismeri a gyengéit. A türelmetlenséggel egyetért. Terjeszkedéspolitikája, amely Romániát vette célba, nem hozott sikert. „Túl korán akartam a szolgáltatással külföldre menni. Elszórtam néhány milliót, míg rájöttem, az őssejtek csak helyben tárolhatók. A nemzetközi futárszolgálatok az akár 100 ezer forintos szállítási díj fejében sem garantálták azt, hogy a küldemény 48 órán belüli célba ér, ami azért aggályos, mert ez időn túl elhalnak az őssejtek.