Gazdaság

Uniós szkepszis

Ötvenéves az Európai Unió, ám ez viszonylag kevéssé lelkesíti fel a tagállamok polgárait.

Érett felnőttkorba lépett az Európai Unió, most 50 éve írták alá az alapítók a Római Egyezményt, ám a tagállamok polgárai mintha nem örülnének ennek felhőtlenül. Egy nemrég publikált felmérés szerint ugyanis az EU lakosságának 44 százaléka gondolja úgy, hogy rosszabbul él, amióta országa csatlakozott a közösséghez. A Financial Times és a Harris közvélemény-kutató intézet felmérése szerint – amelyet az EU öt legnagyobb tagországában és az Egyesült Államokban készítettek – a megkérdezett európaiak csupán 25 százaléka vélt felfedezni hazájában némi életminőség-javulást az adott ország csatlakozása után.

A felmérés részben tükrözi a jelenlegi EU-pesszimista állapotot, azonban rávilágít arra is, mennyire ellentmondásos az unió megítélése a tagországokban. A válaszadók nagy része ugyan panaszkodik az unióra – főleg annak bürokráciájára -, azonban csak kevesen gondolják azt, hogy ki kellett volna maradni a társulásból. A felmérésben részt vevő brit, francia, német, olasz és spanyol válaszadók csupán 22 százaléka gondolja úgy, hogy jobban járna országa, ha kilépne az unióból, szemben azzal a 40 százalékkal, amely szerint rosszabb lenne a helyzet az EU-n kívül.

Az EU fél évszázados születésnapja idején Németország adja a soros elnököt, s Angela Merkel kancellár nem kevés ambícióval akarja sínre tenni a francia és a holland szavazók által 2005-ben kisiklatott uniós alkotmányt. Merkel az előző verziónál szerényebb szöveget szeretne, 2009-es ratifikációt céloz meg, s talán nem is sikertelenül.

A február végén, március elején készült FT/Harris-felmérés válaszadóinak 35 százaléka gondolja úgy, hogy az alkotmány kedvező hatással lenne országára, míg ennek ellenkezőjét 27 százalék feltételezi. A közvélemény-kutatásban messze a legkedvezőtlenebb megítélés Nagy-Britanniából jött, a szigetország lakóinak 48 százaléka ellenzi az alkotmányt, amely létrehozná az EU elnöki és külügyminiszteri posztját, egyszerűsítené az unió döntéshozatali rendszerét és korlátozná a tagállamok vétózási lehetőségét a közösségi jogszabályokban.

Az amerikai válaszadók véleményéből kiderül: a tengerentúlon sokkal kevésbé bíznak abban, hogy Európa képes lenne többet tenni a gazdaság fellendítéséért és a környezet védelméért, mint az öreg kontinensen. Az amerikaiak ráadásul úgy vélekednek – s ez igazából nem is meglepő -, hogy az EU-tagországok közül Nagy-Britannia gyakorolja a legnagyobb hatást a világ többi részére.
(Az EU helyzetéről szóló Nézőpontot lásd a 26-27. oldalon.)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik