Nem segíti a fehérítést
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmek többlet-terhelése azt a veszélyt hordozza, hogy az eddiginél is kevesebben vallják majd be ezen típusú jövedelmüket. Ennek kapcsán Zara László, az Adótanácsadók Országos Szövetségének elnöke is aggodalmát fejezte ki az Info Rádiónak adott interjújában. Katona Tamás ugyanakkor úgy vélte: a kormány szándéka az volt, hogy a nagyobb összegű tőkejövedelmeket bezsebelő, ám arányaiban elenyésző járulékot fizető gazdagokat kívánják utolérni, akik például nagy irodaházakat adnak bérbe.
Az általában minimálbéren bejelentett, de komolyabb összegű tőkejövedelemmel rendelkezőket érinti az egészségbiztosítási hozzájárulás (eho) szerdán bejelentett kiterjesztése – közölte Katona Tamás, a pénzügyi tárca politikai államtitkára csütörtökön.
A politikus szerint az intézkedés alkotmányossági aggályokat nem vet fel, mert csak egészségbiztosítási járulék esetében követelhetnének többletszolgáltatást az azt fizetők; eho esetén ilyesmit nem ír elő jogszabály.
Ingóságokra is vonatkozik
Katona Tamás megerősítette: a január elsejétől hatályos intézkedések szerint csak azoknak kell a 4 százalékos többlet ehót befizetniük, akiknek éves egészségügyi járulékfizetése nem éri el a 400 ezer forintot.
A tőzsdei árfolyamnyereség, csakúgy mint a többi tőkepiaci jövedelem (például befektetési jegyek eladásából származó nyereség) továbbra is kamattípusú jövedelemnek minősül, s mint ilyen 0 százalékos kulccsal adózik, ehót kell viszont fizetni majd többek között a részesedés-eladásokból, az ingatlan bérbeadásból és évi 200 ezer forintos határ felett az ingóságok értékesítéséből befolyó jövedelmek után.
Ezt pontosítandó, a kormány csütörtök délutáni háttérelemzése kiemeli: az új szabály “nem azt jelenti, hogy ha valaki elad egy biciklit, akkor azután egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.” A szabály ugyanis az, hogy ha az ingóértékesítésből évi 200.000 forintnál nagyobb nyereség keletkezik (vagyis valaki legalább kétszázezer forintnál drágábban adja el egy vagy több ingóságát ahhoz képest, mint amennyiért vette), akkor kell adót és 4 százalékos egészségügyi-hozzájárulást fizetni.
Biciklire nem, festményre igen
A kormány konkrét példájával élve az ingóságok értékesítéséből származó profit után a következőképpen kell eho-zni. “Például vett valaki egy kerékpárt valamikor 15 000 forintért, és most eladta 2500 forintért. Ebben az esetben szemmel látható, hogy jövedelem nem keletkezett.
Másik eset. Vett valaki egy festményt valamikor évekkel korábban 100 000 forintért, és közben a festő ismert lett, s ma már a festményét el lehetett adni 2,5 millió forintért. Ebben az esetben a 2,5 millió forintból levonjuk a 100 000 forintot, és a jövedelem 2,4 millió forint, amelyből 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, jelen esetben 96 000 forintot akkor, ha az illetőnek van amúgy egyéb tőkejövedelme is.”
Mit jelent a feltöltési plafon?
Az eho-t viszont ebben az esetben is legfeljebb 400 ezer forintig, az úgynevezett feltöltési plafonig kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki adott évben 350 ezer forint tb-járulékot fizetett, de keletkezett tőkejövedelme, akkor az azután keletkező 4 százalékos eho-ból maximum 50 ezer forintot kell befizetnie.
(A konkrét példánál maradva a festményértékesítés jövedelme után keletkezett 96 ezer forintos eho-kötelezettség praktikusan csak 50 ezer forintot jelent.)
László Boglár kormányszóvivő szerdai bejelentése szerint járulékkötelesek lesznek a megbízási díjból, a választott tisztségviselők díjazásából és a szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenységekből származó jövedelmek is.
Katona Tamás a részletekről szólva közölte: az ehót önbevallás alapján kell fizetni, és a befizetések, illetve a fizetési kötelezettségek ellenőrzése az APEH számára alig jelentenek többletmunkát, mivel az szja-bevallásokból minden kiderül.
