A kabinet korábban gyorsabb megoldást ígért: május elején a szocialisták még visszautasították a moratórium meghosszabbítására vonatkozó SZDSZ-es javaslatot, és a miniszterelnök, valamint a pénzügyminiszter is a színlelt szerződések ügyének belátható idejű feloldását jelezte. Múlt csütörtökön a kormány közölte: már támogatja Pető Iván javaslatát.
A kabinetnek így másodszorra sem sikerül újraszabályoznia a többek között a művészek és az újságírók között elterjedt foglalkoztatási formát, amelynek során a munkáltató és a munkavállaló színlelt vállalkozási szerződést köt. Az állam így jelentős járulék- és szja-befizetéstől esik el, míg az alvállalkozónak álcázott munkavállaló rövid távon ugyan több pénzhez jut, de nem részesül a munka törvénykönyve által kínált foglalkoztatási garanciákban, és vélhetően jóval kevesebb nyugdíjjárulékot is fizet. A helyzetet tovább bonyolítja a három éve létező egyszerűsített vállalkozói adó (eva), mely számos „kényszervállalkozó” számára lehetővé teszi, hogy bruttó bevételének 15 százalékát fizesse be adóként a büdzsébe. A színlelt szerződések kérdése becslések szerint így is legalább mintegy 40 ezer embert – és munkáltatóikat – érinti.
Az ekho lesz a megoldás
Kiss Péter kancelláriaminiszter korábban közölte: a kormány várhatóan ősszel terjeszti az Országgyűlés elé a kérdést megoldani hivatott egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályait; az új rendszer január elsejétől lépne érvénybe, de a színlelt szerződéssel dolgozók június 31-ig haladékot kapnának az áttérésre.
A kormány mostani tervei szerint az ekho mértéke 35 százalékos lesz.
Schrancz Edit, a foglalkoztatási tárca szóvivője korábban a FigyelőNetet arról tájékoztatta, hogy a kormányzat az új jogszabály megalkotásánál arra törekszik, hogy visszamenőleg ne büntessenek meg senkit.
