A Blikk pert nyert a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) ellen. A Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen minden ponton a lap munkatársának adott igazat. Az állami szervnek ki kell adnia a kért adatokat. Egy év végi törvénymódosítással ugyanis bekerült a közérdekből nyilvános adatok körébe a földterület nagysága. Már nemcsak azt lehet tudni, ki mekkora birtokot kapott az államtól, hanem azt is, milyen ellenszolgáltatásért. Tavaly csak annyit lehetett tudni, ki hány földdarabot kapott művelésre, de a 24 ezres listából nem derült ki a területek nagysága közötti különbség.
Körülbelül 30 ezer hektárnyi olyan állami földterület van, amelyre vagy nem írt ki pályázatot az NFA, vagy nem hirdetett győztest. Mivel a földet művelni kell, ezeket a területeket minden évben megbízási szerződéssel adják oda olyan földhasználóknak, akik nemcsak a művelésből gyarapodhatnak, hanem a hektáronkénti 70–100 ezer forintnyi területalapú támogatásból is. Ez évente összesen mintegy 3 milliárd forintnyi közpénzt jelent.
A Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, illetve a Simicska Lajos érdekeltségeibe tartozó cégek is kaptak területet pályázat nélkül – írja a Blikk, amely hét kormánypárti honatyát is talált, köztük egy agrárállamtitkárt is a lajstromban, akik cégek, házastárson keresztül vagy közvetlenül jutottak állami földekhez. A Blikk azért is perelte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, hogy adja ki azoknak a nevét, akik pályázat nélkül kaptak használatba állami földet. Előzőleg agrárszakértők, ellenzéki politikusok bírálták az NFA gyakorlatát, amely szerintük jogsértően, nyilvános pályáztatás helyett titkosan, megbízási szerződésekkel adott oda jelentős földterületeket. Többen jelezték, hogy ez óriási korrupcióra utalhat, mivel így a kedvezményezettek jogosulatlanul jutnak hozzá a földből származó jövedelmekhez.
Ángyán József, a földbotrányok miatt a Fideszből kilépett és lemondott agrárállamtitkár nagy vihart kavart jelentésében megnevezett érdekköröket, amelyekkel megbízási szerződést kötöttek, ahelyett, hogy a földeket meghirdették volna a helyi gazdáknak. Korábban a professzor lapunknak azt mondta: nem a külföldiekkel van a fő baj, a gond „a magyar spekulánsok megerősítése”. Szerinte „a háttérben maffiahálózat mozgatja a szálakat, az előtérben pedig váltogatja egymást a délelőttös meg a délutános politikai műszak. Na, ezzel szemben kell fölállni egy tisztességes emberekből szerveződő szövetségnek. Aki 1990 óta részt vett a kormányzásban, szóba sem jöhet, mert mind sáros, mind összefonódott a többivel”, a háttérben ott a „közös gazdasági érdekháló: Leisztinger, Csányi, Nyerges. Miről beszélünk? Azért nincs elszámoltatás, azért nem lehet megszabadulni ezektől a köröktől, mert ott a maffia minden pártban. Le kéne váltani a rendszert. Tulajdonképpen rendszerváltás kéne”.
