Belföld

Dávid Ibolya: Semmi közöm hozzá

"Semmi közöm nem volt Almássy Kornél lemondáshoz, Almássyt saját megbízói vonták vissza" – vallott Dávid Ibolya.

Dávid Ibolyát és egykori párttársát, Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolja. A vád szerint a két egykori MDF-es politikus egy hangfelvétel nyilvánosságra hozásával fenyegette meg Almássy Kornélt. Ennek hatására Almássy Kornél visszalépett az MDF elnökjelöltségétől.

Vallomásában Dávid Ibolya hangsúlyozta: nincs okozati összefüggés bármilyen magatartása és Almássy visszalépése között, sőt maga az érintett cáfolta az ügyészség vádját, amikor arról beszélt Csányi Sándornak, az OTP vezérigazgatójának, hogy visszalépése mögött a Somogy megyei MDF-elnök “elrablása” áll, ő pedig megijedt és fenyegetve érezte magát.

Az alapeljárásban vádlott volt Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat irányító minisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori szocialista alelnöke.

Az eredeti vád szerint 2008. szeptemberében Szilvásy és Tóth a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti lehallgatott telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó anyagát.

Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak pedig azt rótta fel az ügyészség, hogy a máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008. szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként – és ily módon Dávid Ibolya riválisaként – indulni kívánó Almássyt.

Tagadnak a vádlottak

A Dávid Ibolya birtokába került lehallgatási anyagokon többek között az UD Zrt. egyik akkori vezetője beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának az MDF-elnök elleni adatgyűjtésről, illetve egy esetleges MDF-en belüli hatalomváltásról. (A beszélgetések egyes résztvevői vitatták, hogy ezekről a kérdésekről lett volna szó, és félreértésnek minősítették ezeket az értelmezéseket.) A vádlottak mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság két éve az alapeljárásban első fokon, nem jogerősen mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól jobbára bűncselekmény hiányában. Tavaly januárban azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a korábbi döntést és új elsőfokú eljárást rendelt el három vádlott vonatkozásában, csupán Tóth Károlynál emelte jogerőre a felmentő rendelkezést. A megismételt eljárásban azonban – a törvényszék utasítására – különválasztották Szilvásy, illetve Dávid Ibolya és Herényi Károly ügyét.

A megismételt eljárás első tárgyalási napján az ügyészség ismertette a vádat, mely szerint már nem személyes adattal való visszaéléssel vádolják az MDF egykori politikusait, hanem kényszerítéssel. Dávid Ibolya és Herényi Károly a vád szerint azt követelte Almássytól, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől, álljon ki a párt egységére hivatkozással Dávid Ibolya mellett, és az őket támogatók is lépjenek vissza.

A vád szerint azzal, hogy Dávid és Herényi a birtokukba került hangfelvétel nyilvánosságra hozatalának mellőzését attól tették függővé, hogy Almássy teljesíti-e a Dávid által meghatározott és Herényi által közvetített feltételeket, olyan súlyos hátrányt helyeztek kilátásba, ami alkalmas volt Almássyban komoly félelem keltésére.

A vád szerint mivel Almássy visszalépett, Dávid Ibolya egyedüli jelöltként indulhatott, ezzel “jogilag nem méltányolható” előnyhöz jutott a fenyegetés következtében. Dávid Ibolya arra a bírói kérdésre, hogy megértette-e a vádat, elnevette magát, és hangsúlyozta, nem ismeri el büntetőjogi felelősségét, nem követett el bűncselekményt. Kiemelte: a vád alaptalan, a vád azon állítását például, hogy további hanganyagok nyilvánosságra hozatalával fenyegették Almássyt, maga Almássy cáfolta.

“Almássy méltatlanná vált a politikában való részvételre”

Kifogásolta, hogy az ügyészség szakmailag kifogásolható munkát végzett, nem nevezte meg, pontosan milyen magatartásával valósította meg a kényszerítést. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy Szilvásyval és Tóth Károllyal egy ügyben vádolták meg, holott “csak a vádlottak padja kötött össze minket” – tette hozzá.

Elmondta: Almássy sajtóközleményében maga is nyolc-tíz okot jelölt meg lemondása okaként, “általánosságokat”, és “az igénytelen ügyészi munka vezethet oda, hogy embereket éveken keresztül meghurcoljanak”. Emlékeztetett rá, hogy az ügy hetedik éve húzódik.

Kiemelte: az a felszólítása, hogy Almássy “álljon nyilvánosság elé, adjon magyarázatot és húzzon el a közéletből, nem képezheti büntetőeljárás alapját.” Úgy fogalmazott: Almássy méltatlanná vált a politikában való részvételre, amiért ilyen – mint fogalmazott – “becstelen eszközöket” vett igénybe.

Emlékeztetett rá: Boross Imre PHARE-miniszter is méltatlanná vált a politikai életben való részvételre, őt is a tények kényszerítették lemondásra, nem pedig ő, és az a szerencséje, hogy akkoriban nem volt tisztújítás Zala megyében, mert akkor abban az ügyben is bíróság elé állították volna.

Dávid Ibolya többször beszélt arról, Almássy “kóros tüneteket” produkált, amikor úgy vélte, Dávid áll egy – őt fenyegető – titkos hálózat élén. Úgy fogalmazott: “nevetséges tényállás, bagatell ügy” miatt áll bíróság előtt.

Ajánlott videó

0 seconds of 0 secondsVolume 0%
Press shift question mark to access a list of keyboard shortcuts
00:00
00:00
00:00
 
Olvasói sztorik