Ehhez feltehetően hozzájárult, hogy míg a takarékszövetkezetek a kamatszint csökkenésével párhuzamosan mérsékelték kamatmarzsukat, a bankok ezt a június végéig eltelt egy elmúlt évben nem tették meg – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a pénzügyi szektor idei első félévéről szóló összefoglalójából.
A takarékszövetkezetek 2005 első félévében 5,6 milliárd forint adózott nyereséget értek el, 7 százalékkal többet, mint 2004 első hat hónapjában. Jövedelmezőségi mutatóik romlottak: eszközarányos nyereségük (ROA) a 2004. június végi 1,11 százalékról 1,03 százalékra, tőkearányos nyereségük (ROE) 16,21-ről 15,71 százalékra csökkent.
Ugyanebben az időszakban a bankok 15,9 százalékkal nagyobb 174,2 milliárd forint adózott profitot mutattak ki, és eszközarányos nyereségük is 2,25 százalékról 2,2,48 százalékra, tőkearányos nyersségük pedig 26,96-ról 28,11 százalékra nőtt.
Az ellentétes tendencia kialakulásához vélhetően alapvetően hozzájárult, hogy míg a bankoknak „sikerült megőrizniük a nemzetközi mércével mérve is széles kamatmarzsot” – ami mind 2004, mind pedig 2005 első félévének végén elérte a 4 százalékot -, a szövetkezeti hitelintézeteknél a „kamatmarzs lényegesen csökkent, a működési költséghatékonyság viszont számottevően javult” – áll a jelentésben.
A takarékszövetkezetek hitelportfoliója kissé romlott az elmúlt fél évben: a problémás tételek aránya 5,9-ről 6,2 százalékra, a külön figyelendőké az összes minősítési kötelezettség alá eső tételen belül az egy évvel korábbi 29,1 százalékról 29,4 százalékra nőtt 2005. június végére. A háztartásoknak nyújtott hiteleik között a tavaly év végihez képest „nem marginális mértékben”, 0,6 százalékponttal magasabb arányt képviseltek a problémás hitelek.
Alig nőtt – a 2004 első félévben elérthez képest mindössze fél százalékkal – a pénzügyi vállalkozások adózott nyeresége. A szektor eszközarányos nyeresége (ROA) az idei első hat havi 20,3 milliárd forintos adózott profit mellett a 2004. június végi 3,09-ről 2,4 százalékra, tőkearányos nyeresége pedig 32,33 százalékról 29,07 százalékra csökkent. A szektor romló jövedelmezősége ellenére is sokan látnak üzleti lehetőséget a pénzügyi vállalkozások piacán: az idei első félévben csaknem másfél tucat vállalkozás kezdte meg működését.
A pénztári szektor összességében kiegyensúlyozott fejlődést mutatott az elmúlt fél évben, a kedvező tőkepiaci folyamatok ellenére azonban még az eddiginél is kockázatkerülőbb befektetetési stratégiát folytattak. Új tendencia, hogy a pénztárak egyre inkább befektetési alapkezelőkre bízzák vagyonuk kezelését.- állapítja meg a felügyelet.
A magán nyugdíjpénztárak 2005. június végén 2,436 millió, az önkéntes kasszák 1,27 millió tagot számláltak, az előbbiek vagyona 1072,3 milliárd, az önkéntes pénztáraké 604,288 milliárd forintra rúgott. Örvendetes, hogy mindként pénztártípusnál csökkentek a működési költségek. Az önkéntes egészségpénztárakba 438 ezer tag lépett be, vagyonuk 22,7 milliárd forint volt a félév végén, a 119 ezer taggal rendelkező önkéntes önsegélyező pénztári szektor pedig 3 milliárd forint vagyon kezelt a félév végén. Ugyanakkor az önsegélyező kasszák működési költségei 46 százalékkal növekedtek az egy évvel korábbihoz képest – hívja fel rá a figyelmet a felügyelet.
