Egy időben Észtországra volt érvényes a mondás, hogy arrafelé ha nem is kolbászból, de cukorból fonják a kerítést. A csatlakozás előtti hetekben ugyanis az ottani vámmentességből hasznot húzva a balti ország több százezer tonna cukrot spájzolt be, jól tudván, hogy az édesítőszert az unióba rendkívül magas vámok mellett lehet csak importálni. Az észtek azóta alaposan ráfizettek élelmességükre, hiszen az EU az idén júniusban 45 millió eurónyi büntetést szabott ki rájuk. A kereskedők ugyanis a vámmentesen behozott árufeleslegre már uniós tagként nagyvonalú exporttámogatást vehettek igénybe a közösségi büdzséből, számottevő nyereségre szert téve ezáltal. Brüsszelben ezért kiszámították a behozott többletáru vámértékét, és pénzbüntetés formájában benyújtották a számlát Tallinnak.
Malacok. A főbűnös a sertéshús-import lehet.
FENYEGETÉS. Ha nem is az észtekhez hasonló mértékben, de most a másik 9 új tagállam is a saját bőrén érezheti, hogy az Európai Bizottság komolyan veszi az ügyet. Annyira, hogy a csatlakozási szerződésbe is belefoglalták: pénzbüntetés jár annak az országnak, amelyet hasonló vétségen rajtakapnak. Az uniós agrárhatóságok, arra kötelezték az új tagállamokat, hogy térképezzék fel és jelentsék be a csatlakozás napján meglévő spekulatív készleteiket.
Magyarország 55 termék esetében folytatta le a vizsgálatot, és azt jelentette vissza Brüsszelnek, hogy nem akadt ilyen készletek nyomára. Annál jobban leforrázta a hazai illetékeseket, hogy az Európai Bizottság júliusban a rendelkezésére álló importstatisztikák alapján jelezte: kilenc agrártermék esetében (lásd külön) a 2004-es behozatal jelentős mértékben meghaladta a viszonyítás alapjául szolgáló 2003-as évet, és a növekedést spekulatív készletnek minősítette. A sajtóban megjelent első hírek még 200 millió eurós pénzbírságról szóltak, ám ennek az összegnek a valódiságát mind magyar, mind bizottsági források cáfolták a Figyelőnek. A Brüsszel által első körben jelzett büntetés mértéke értesülésünk szerint kevesebb mint 100 millió euró, aminek a legnagyobb részét – mintegy 70 milliót – a sertéshús importjának növekedése teszi ki. Bár Gráf József, az agrártárca vezetője még augusztusban harcias nyilatkozatot tett a hírre reagálva, az Európai Bizottság háza táján nyugalomra intenek. „Ezek csak ideiglenes számok, amelyek menet közben biztosan változni fognak. Teljesen korai még pénzbírságról beszélni” – közölte a Figyelő kérdésére Michael Mann, az EU mezőgazdasági biztosának szóvivője.
A magyarok gyanúja szerint Brüsszel nem csak a közösségen kívülről érkező tételeket, hanem – helytelenül – az uniós országokból származó importot is figyelembe vette. Márpedig ezen utóbbit semmiképpen nem lehet spekulatívnak minősíteni, miután a csatlakozás előtt már érvényben lévő kereskedelem liberalizációs megállapodás (úgynevezett dupla zéró egyezmény) keretében behozott termékek – mint amilyen a sertéshús is – egyáltalán nem kaptak exporttámogatást, tehát az importőrök sem realizáltak extraprofitot belőle. Hasonló logika alapján a velünk együtt belépett országokból importált árut sem lehet spekulatív készletnek minősíteni. A bizottsági szóvivője erre a felvetésre azt mondta: majd az eljárás során kiderül, kinek is van igaza.
Gyanús tételek
Brüsszel hazánk esetében 9 termékkörnél vélelmez spekulatív halmozást:
Baromfihús, birkahús, fokhagyma, gomba, gyümölcslevek, rizs, sajt, sertéshús, vaj
KI FIZET? Az egyes országokra kiszabott pénzbírságot amúgy nem feltétlenül maguknak az államoknak kell leróniuk, a büntetést elvileg át lehet hárítani a spekulációba keveredett kereskedőkre. A csatlakozást megelőzően Magyarország is megpróbálkozott ezzel a lehetőséggel, ám a jogszabály az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollján megbukott. A taláros testület azért semmisítette meg a törvényt, mert a jogszabály elfogadása és alkalmazása között nem volt meg a minimálisan előírt időtartam.
