Bár a vezető gazdaságok központi bankjai együtt csökkentették irányadó kamatukat szerdán, és ez erős jelzés volt a piacoknak, a különböző országok adó- és költekezési politikájának összehangolása sokkal nehezebb feladat – írta az újság. A lap Henry Paulson amerikai pénzügyminisztert idézte, aki kijelentette: minden egyes G7-ország önálló utat fog járni a pénzügyi válság leküzdésére.
A tekintélyes gazdasági újság szerint Paulson egy csapásra szertefoszlatta azokat a reményteli várakozásokat, hogy a G7 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hét végi washingtoni tanácskozásán nagy közös mentőterv körvonalazódnék. Ha a G7-re nézünk, különböző országokat látunk, eltérő méretű gazdaságokkal, pénzügyi rendszerekkel és szükségletekkel (…), nem lenne értelme a közös politikának – jelentette ki Paulson a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap őszi közgyűlése előtt.
A The New York Times pénzügyminisztériumi vezetőkre hivatkozva arról írt: Washington úgy látja, hogy rendelkezésére állnak a megfelelő eszközök a pénzügyi válság leküzdésére, és „a Bush-kormány nem tervez bejelenteni más országokkal összehangolt kezdeményezéseket”. Egyes elemzők szerint Washington bizalomerősítő szándékkal igyekszik lehűteni a hét végi találkozóval kapcsolatos várakozásokat: nem akarnak olyan érzetet kelteni, hogy a válság megoldásának sikere attól függ, hogy a G7-országok meg tudnak-e állapodni egy globális mentőakcióról.
Más szakértők viszont bírálják a Bush-kormányt, hogy kizárja az összehangolt program lehetőségét ebben a drámai pillanatban. Fred Bergsten, a Peterson Nemzetközi Közgazdaságtudományi Egyetem igazgatója azt mondta: nagyon kedvezőtlen visszhangja, sőt, bizalomromboló hatása lenne annak, ha a G7-csúcson nem születne egyetértés a válságkezelő intézkedésekről.
