Töretlen, de ellentmondásoktól nem mentes a bankkártyák hazai térhódítása. Bár évről évre egyre kisebb ütemben növekszik az elektronikus “plasztik-pénztárcák” száma Magyarországon, szakértők szerint semmi okunk nincsen az elégedetlenségre. Alig egy évtizede itthon még szinte teljesen ismeretlen volt a készpénzforgalom kímélésének eme eszköze, ezzel szemben 2000 szeptemberében már 4,3 millió kártya lapult a zsebekben. (Frissebb adatok ugyan még nincsenek, de azt már biztosan lehet tudni, hogy a nyáron 18 százalékkal több kártya volt forgalomban, mint egy évvel korábban.) Piaci várakozások szerint egyébként öt éven belül mintegy 10 millió darabra nőhet a plasztikok száma.
E látványos fejlődésre utaló számok mögött azonban a valóság némileg kiábrándítóbb képet mutat. Igazi kétlelkűségnek lehetünk tanúi (és résztvevői): dacára a több millió kártyának, a fejlődés kezdeti lépéseinél tapasztalt “kártyafrász” máig sem szűnt meg a magyar átlagpolgár lelkében; a klónozástól, egyéb csalásoktól aggódva ugyanis itthon nem arra használják a plasztikot, amire azt eredetileg kitalálták. Bár az első félévi adatok szerint egy esztendő alatt 34 százalékkal nőtt a kártyával lebonyolított forgalom – sőt, a nyár három hónapja alatt még szembetűnőbben, 56 százalékkal emelkedett az összforgalom -, az “ősállapotok” mit sem változtak: az esetek 80 százalékában az emberek pénzfelvételre használják a plasztikot, a kártyás összforgalom értékének 90 százalékát e műveletek adják. Az elektronikus úton történő fizetés pedig maradt a “bátrak” kiváltsága. Túlzás volna persze azt állítani, hogy a kereskedők az idén túl sokat tettek a kártyás vásárlások fellendítése érdekében. A POS terminálok száma a tavaly óta – amikor is 22 ezer 465 ilyen szerkentyűt lehetett összeszámolni az üzletekben – mindössze kétszázzal nőtt.
A kártyák iránti bizalmat talán némileg erősíti, hogy az első fél évben – a tavalyi megfelelő időszakhoz képest – 10 százalékkal zsugorodott a visszaélések értéke. A kimutatott esetek száma egyenesen a felére csökkent (2760 ilyen ügy volt), ez azonban azzal jár együtt, hogy a csalók mohóbbá váltak, egy-egy ilyen bűntett elkövetési értéke 64 százalékkal nőtt.
