Előfordulhat, hogy Rejtő E. Tibor múlt hét végi nyilatkozata is meggyorsítja egy olyan megállapodás tető alá hozatalát, amelyről mindeddig csak szőrmentén voltak hajlandóak nyilatkozni az érdekelt felek. A K&H Bank volt vezérigazgatója ugyanis két és fél évvel a brókerbotrány kirobbanása után a K&H Equities volt többségi tulajdonosának, az ABN Amrónak a felelősségét firtatta az ügyben. A hollandoknak vélhetően nem esik majd jól, hogy ismét a célkeresztbe került a nevük Magyarországon. Az ABN Amro ugyanis már 2003 decemberében eladta a brókercégben birtokolt részesedését a belga KBC-csoportnak, ám a hivatalos álláspont szerint a saját eszközeivel is jótáll majd azokkal az ügyfelekkel szemben, akiknek a társasággal szembeni követelései jogosak voltak.
FURCSA STRUKTÚRA. A KBC és az ABN Amro hivatalos kapcsolata az Equitiesben tehát véget ért, de a mai napig tart magában a bankban: a K&H-ban, Magyarország második legnagyobb pénzintézetében a belga csoport 59, míg a holland 40 százalékos részvénypakettel bír (az Equitiesnél éppen ellenkező volt a tulajdonosok részaránya). Ez a furcsa, az európai bankrendszerben unikálisnak tetsző tulajdonosi struktúra akkor alakult ki, amikor 2001-ben a belga tulajdonú K&H és az ABN Amro Bank (Magyarország) Rt. összeolvadt. Két rivális pénzintézet igen ritkán kerül hasonló helyzetbe. Általában akkor alakul ki ilyen osztott tulajdonosi háttér, ha az anyacégek fuzionálnak, vagy ha privatizáció során csak így tudnak megegyezni.
 |
|
Kiszorítósdi
A K&H-nak csak néhány kisbefektető tulajdonosa van, őket érintheti az, ha a két bank megegyezik egymással. A KBC 90 százalék fölé kerülése ugyanis kiszorítási eljárást vonhat maga után, amivel a belga bank az összes papírt megszerezheti.
Egy másik pénzintézet, az Inter-Európa Bank (IEB) esetében már több befektető remél vételi ajánlatot, itt ugyanis 5,34 százalékos a közkézhányad. A kistulajdonosok immár második éve, gyorsjelentésről gyorsjelentésre arról kérdezik a fő tulajdonos SanPaolo-IMI képviselőit, hogy megszületett-e a döntés a kicsik „kivéreztetéséről”, a papírok tőzsdei kivezetéséről. Erre elegáns megoldás lenne, ha az olasz bank élne az IEB 9,99 százalékát jelentő részvénycsomag megszerzésének lehetőségével, arra ugyanis vételi opciója van. Ha megszerezné a spanyol Banco Santander leánycégénél, a Holneth BV-nél levő papírokat, a 90 százalék átlépése miatt itt is mód nyílna a kiszorításra. Az olaszoknak azonban láthatólag nem sürgős a dolog. |
|
|
|
|
A közös tulajdonlás az elmúlt időkig még megmagyarázható volt: a 2001-es összeolvadás után – sokak szerint indokolatlanul – hosszú ideig tartott a két pénzintézeti struktúra összefésülése, az ABN Amrós és a korábbi K&H-s ügyfelek informatikai „megkülönböztetése” például csak tavaly szűnt meg. A K&H által az elmúlt egy év alatt újrafogalmazott – s az idén a júniusi logóváltással immár markáns külső jegyekben is megmutatkozó – stratégia ugyanakkor már gyökeresen eltér az ABN Amro profiljától, teljes egészében a belga KBC tapasztalataira alapoz.
Mindez nem jelenti azt, hogy a KBC utasításai szerint működne a K&H. John Hollows vezérigazgató szerint a belgák inkább csak támogatást adtak a stratégiai döntésekhez, mintsem konkrét előírásokat fogalmaztak volna meg. Ahol nagyon kemény feltételekkel kell megküzdenie a magyar banknak, az a kockázatkezelés és a kontroll területe – a komoly tulajdonosi szigor a közelmúlt eseményei kapcsán persze indokolt. A vezérigazgató úgy véli, mára természetessé vált, hogy biztosítási termékeket is értékesíteniük kell, a K&H Életbiztosító díjbevétel-dinamikája ezt jól mutatja. A váltáskor ez persze még nem volt magától értetődő, a döntés megütközést keltett a bankon belül is.
Az új stratégia más elemei sem idegenek a Belgiumban fellelhetőktől. Az elmúlt napokban sokakat meglepett például a pénzintézet azon közlése, hogy a jelenleg 160 egységből álló hálózatát három év alatt további 30 fiókkal bővíti. A vezérigazgató szerint ugyanakkor ezek az egységek nem illenek bele a banki fióknyitási láz fővonulatába: nem a kisvárosok, kerületek zsúfolt főterén nyílnak (ott már általában egyébként megtalálható a bank), hanem közelebb az ügyfélhez: lakóparkok, új városnegyedek épületeiben.
A kérdés persze az, hogy a belga modellhez mennyiben van szükség a holland félre, amely ma részvényesi súlyának megfelelő mértékben képviselteti magát a K&H irányító testületeiben. John Hollows szerint ennek megválaszolása meghaladja a vezérigazgató kompetenciáját. Brüsszelben, a KBC központjában viszont már bőbeszédűbbek, s a Figyelő kérdésére megerősítették, hogy tárgyalások zajlanak a K&H két tulajdonosa között. Emlékeztettek arra, hogy a KBC mindig is érdeklődést mutatott a közép-európai – lengyelországi, szlovákiai és csehországi – érdekeltségeiben mások által birtokolt kisebbségi tulajdonrészek megvásárlása iránt.
EMLÍTÉS NÉLKÜL. Ebben a szándékban vélhetően erősíti a belgákat az a tény, hogy partnerük nem igazán érdekelt régiós hálózatának további fejlesztésében. Az ABN Amro térségünkben jelenleg Csehországban és Lengyelországban korlátozott tevékenységi körű, döntően treasury és vagyonkezelési szolgáltatásokat kínáló leánybankkal van jelen, míg Romániában 15 fiókból álló hálózatot működtet. A magyar érdekeltség pénzügyi befektetés jellegét jól mutatja, hogy a K&H nevű leánycég a holland pénzintézet weboldalán nem is érdemel külön említést. Az eladást valószínűsíti az is, hogy az ABN Amro Svájc és Németország felé kacsingat: Rijkman Groenink vezérigazgató szerint bankja mindkét országban hosszú távú expanziót tervez.
