December 17-én az Országgyűlés megszavazta az Alaptörvény harmadik módosítását, majd a Fidesz-frakció 250 ezer forintos büntetésre ítélte Ángyán Józsefet, aki egyedüliként a javaslat ellen szavazott. Később a frakció vezetői lényegében elismerték, „hogy a frakció minden tagjára vonatkozó kötelező támogató szavazást rendelt el” – emlékeztet a mozgalom.
Az Élőlánc Magyarországért szerint a kötelező szavazás „alkotmányellenes. Az így született törvény kényszer hatására jött létre. A kötelező szavazás és annak szankcionálása a képviselők döntési szabadságának korlátozása”, amely ellentétes a hatályos alaptörvénnyel, amely egyértelműen kimondja: a képviselő e tevékenysége vonatkozásában nem utasítható.
Az Élőlánc Magyarországért az alapvető jogok biztosához fordult. Azt kérte, kezdeményezze a törvény alkotmányossági felülvizsgálatát a tekintetben, hogy megszületésének körülményei megfeleltek-e az alaptörvény szellemiségének és az abban részletesen foglaltaknak. Mint ismert, az Alaptörvény harmadik módosításával kétharmados többség kell a földtörvény elfogadásához, amit Ángyán József egykori főnöke, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter javasolt.
A volt agrárállamtitkár hiába kezdeményezte, hogy “az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre” vonatkozó rendelkezések helyett a családi gazdaságokra és a szövetkezetekre érvényes szabályokat határozzák meg sarkalatos törvényben. Ángyán József szerint sok ponton módosításra szorul a februárban parlament elé kerülő földforgalmi törvény tervezete, amely jelenlegi formájában lehetővé tenné például, hogy gazdasági társaságok a tervezett maximális 1200 hektárnál nagyobb területre is szerezhessenek haszonbérletet.
A fideszes parlamenti képviselő többször is nehezményezte, hogy több ezer hektáros birtokok jöhetnek létre, az állam pedig pályáztatás nélkül, a nyilvánosság kizárásával annak adhatja a földet, akinek akarja. Ángyán József korábban lapunknak pontosan elmagyarázta, miért hatalmas üzlet a föld.
Mint mondta: az uniós területalapú támogatás lassan nálunk is eléri a száz százalékot – ez hektáronként háromszáz euró, vagyis úgy százezer forint. „Ezzel szemben a bérleti díj egy átlagos aranykorona értékű területen hektáronként huszonötezer. A különbség hetvenötezer. Vagyis ha szerzel száz hektárt, az évi hét és félmillió úgy, hogy egyetlen kapavágás sem történt. Ezer hektárnál hetvenötmillió. És a termelésből szerzett haszonról még nem beszéltünk.”
