Lassan de biztosan átszűrődnek a webre az offline világban megszokott tevékenységek, s ez a transzformáció az oktatást is elérte. Az e-learning, vagyis a hálózaton keresztüli képzés és tanulás nemcsak költséghatékonyabbá és átláthatóbbá teheti a különböző oktatási rendszereket, hanem végre megvalósíthatja az alkalmazottak egész élethosszon át tartó képzését – ez pedig a legtöbb vállalat alapvető érdeke.#<#
A rendszerintegrátorok ma már komolyan építenek az e-learning szolgáltatások iránti igényekre, alig akad olyan cég, amelynek kínálatában ne jelennének meg a webes képzést segítő megoldások. Ez a különböző testre szabott tananyagok fejlesztését, e-learning portálok kialakítását, tanácsadást, a tutorok és a diákok menedzselését jelenti. Magát a tanulást általában készen kapható keretszoftverek teszik lehetővé, amelyek az éppen aktuális tartalmakkal tölthetők fel. A vállalatok érdeklődését azonban leginkább azok a csomagok kelthetik fel, amelyek illeszkednek a cég oktatásmenedzsment rendszereihez – így ugyanis bármikor pontos képet lehet kapni az alkalmazott szakmai fejlődéséről.
Vadász Gábor, a Dotkom Internet Consulting Kft. szenior tanácsadója úgy látja, a magyarországi e-learning piac ébredezni kezdett. “Bár még nem volt ilyen jellegű megrendelésünk, az érdeklődés folyamatos” – mondja. A Synergonnak azonban már konkrét feladatai is akadtak. “2001. áttörés volt az e-learning piacon” – jelenti ki Szaniszló László, a Synergon Education, a vállalat e-learningért felelős üzletágának igazgatója. Szerinte ugyan ez a piac még mindig formálódik, jövőre azonban akár már az 1-3 milliárd forintot is elérheti. A cégek költségvetésükben 2003-tól pedig már tudatosan terveznek majd e-learning kiadásokat. A megrendelők elsősorban bankok, informatikai vállalatok lehetnek, no meg a kormányzati szféra.
A Synergon Informatikai Rt. a várható igényekre alapozva már jövőre e-learningre szakosodott leányvállalatot alapít. A Synedu Kft. a várható legfeljebb 3 milliárdos tortából 2002-ben meghatározó szeletet szeretne kihasítani. Az egyre bővülő lehetőségeket a Synergon egyik pályázati úton nyert megbízatása is jelzi: a hazai e-learning történetének legnagyobb, az Informatikai Kormánybiztosság által támogatott beruházásban a cég a Magyar Közigazgatási Intézettel közösen a Magyar Közigazgatási Portál létrehozásán dolgozik. A projekt célja egy olyan országos közigazgatási e-learning rendszer létrehozása, amelyen keresztül a köztisztviselők és közalkalmazottak továbbképzése valósulhat meg.
A fenti példa is mutatja, a kormányzati szektor igényeinek fontos szerepe van abban, hogy az iparág megvethesse a lábát a piacon. Az igazi áttöréshez azonban a közép- és nagyvállalati szektor étvágyának kell megjönnie. Mindehhez természetesen nélkülözhetetlen az e-learning jogszabályi hátterének kidolgozása és olyan minősítési rendszer felállítása, amely megállapítja, hogy melyik termék és szolgáltatás mit is ér.
Pimper Richárd, a Sun Microsystems Educational Service ágának vezetője szintén tisztában van az e-learningben rejlő üzleti lehetőségekkel. Ilyen jellegű szolgáltatásuk azonban egyelőre csupán a Sun amerikai és brit központjain keresztül valósul meg. A postán küldött CD-csomagos oktatóprogramjaik befejeztével viszont diákjaik egy portálon keresztül egymással és tanáraikkal is tarthatják a kapcsolatot, sőt, online vitafórumokon is részt vehetnek.
A Hewlett-Packard Magyarország Kft. (HP) oktatási portálja is kínál hasonló megoldásokat. E cég életétől egyébként a belső e-learning már elválaszthatatlan. Kovács Krisztina, a HP regionális e-learning konzultánsa elmondta: a vállalat az idén saját tudásfejlesztő tréningjeinek felét már online képzéssel valósította meg, s ez az arány jövőre várhatóan 70 százalékosra nő. A HP nemcsak az új termékeivel kapcsolatos információkat tanítja meg a munkatársaknak a weben, hanem menedzsment elveket is, és az e képzések során kapott információkat a teljesítménymenedzsmentben is felhasználják.
Az e-learning bevezetésének igénye természetesen nemcsak a versenyszférában, hanem a felsőoktatásban is világosan megfogalmazódott. Minden olyan oktatási intézmény, amely távoktatási programok ajánl, előbb-utóbb rákényszerül az online képzések bevezetésére is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) működő UNESCO Oktatási Központ szakemberei például jelenleg azon dolgoznak, hogy tanárok továbbképzését e-learning útján valósítsák meg; sőt a kormányzat is felismerte az online tanulás jelentőségét: a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága a Széchenyi-terv Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési Programja keretében többek között e-learning projekteket is finanszíroz. Az Apertus Távoktatás és Nyitottképzés Alapítvány pedig például a Budapesti Gazdasági Főiskola pénzügyi és számviteli tartalmú, e-learninges tananyagfejlesztését pénzeli. Zimányi Krisztina, a főiskola Távoktatás Központjának vezetője szerint az e-learning egyetlen hátránya, hogy megvalósítása nagyon sokba kerül. “A programokat egy felsőoktatási intézmény nem tudja finanszírozni, ezért külső forrásokra van szükség” – mondja.
A netes tanulás gyakorlati problémája a felsőoktatásban a vizsgáztatás; míg ugyanis az öntesztelés minden gond nélkül működik a hálón, a számonkérésnek már komoly akadályai vannak: itt ugyanis személyes jelenlétre, vagy legalább megbízható azonosításra van szükség. “Ezt teleházakban lehetne megoldani – javasolja Zimányi Krisztina – így utazási költségeket és időt lehetne megtakarítani.”
