Törökországban is megemlékezések kezdődtek pénteken az egykori Oszmán Birodalom területén az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok századik évfordulója alkalmából.
Aram Atesyan isztambuli pátriárka pénteken örmény istentiszteletet celebrált, amelyen részt vett Volkan Bozkir európai uniós ügyekben illetékes török miniszter, noha a törökországi megemlékezések nem hivatalos rendezvények.
Korábban a pátriárka a Vatan című török napilapnak úgy nyilatkozott, hogy az istentiszteleten nem fogja használni a “népirtás” szót, helyette inkább a törökök és örmények közös fájdalmára helyezi a hangsúlyt.
Helyi idő szerint péntek reggel több tucatnyian gyűltek össze Isztambul azon negyedében, ahonnan 1915. április 24-én első alkalommal hurcoltak el örmény értelmiségieket. A résztvevők az elhurcoltakról készült fotókat emeltek a magasba.
A nap folyamán Isztambulban és a Törökország délkeleti, többségében kurdok lakta részén, Diyarbakir városában is további megemlékezéseket tartanak.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök április 20-án engesztelő gesztusként azt mondta az oszmán törökök által meggyilkolt örmények leszármazottainak, hogy Törökország osztozik fájdalmukban. “Ismét tiszteletteljesen megemlékezünk azokról az oszmán örményekről, akik életüket vesztették az 1915-ös deportálások során, és osztozunk gyermekeik és unokáik fájdalmában.
Törökországnak és Örményországnak be kell gyógyítaniuk az abban az évszázadban okozott sebeket, és helyre kell állítaniuk humánus kapcsolataikat. Az oszmán örmények emlékének és az örmény kulturális örökségnek a megőrzése Törökország számára történelmi és emberiességi kötelesség” – írta Davutoglu közleményében.
Recep Tayyip Erdogan török elnök nyilatkozatot tesz pénteken a száz évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatosan. Előző nap Erdogan azt mondta, a mai törökök elődei sohasem követtek el népirtást.
A török média pénteken heves bírálatokat fogalmazott meg Joachim Gauck német államfő csütörtökön Berlinben elmondott beszédével szemben, amelyben Gauck úgy fogalmazott, száz éve az Oszmán Birodalomban előre megtervezett népirtást hajtottak végre az örmények ellen.
A Hürriyet című napilap online híroldalán “sokkolónak” nevezte a német államfő szavait, a kormányközeli Sabah című török újság pedig azt rótta fel Gaucknak, hogy “ocsmány szavakkal” illette az Oszmán Birodalmat. A Star című török lap megjegyezte, Németország vezetője majdhogynem terroristáknak minősítette az oszmánokat.
1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom hatóságai tömegével gyilkolták az örmény lakosságot. Ezt az utóbbi évtizedekben több mint 20 ország hivatalosan elismerte népirtásként, Törökország viszont következetesen visszautasítja, hogy a történteket tervezett genocídiumnak nevezzék. A két év alatt és még utána is, 1922-ig legalább egymillió, örmény források szerint 1,5 millió örmény halt meg a deportálások, halálmenetek és tömeggyilkosságok során, százezrek kerestek menedéket külföldön.
Az Oszmán Birodalomban az örményeket már a XIX. században ellenségnek tekintették, de azoknak a rémtetteknek a kezdete, amelyeket sokan népirtásnak tartanak, 1915. április 24-én volt, amikor Isztambulban őrizetbe vettek, majd kivégeztek mintegy 250 törökellenes, nacionalizmussal gyanúsított örmény vezetőt.
