Nagyvilág

Fukuyama válaszolt a magyar kormánynak

Francis Fukuyama, amerikai filozófus blogján válaszolt Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárnak. Nem az alkotmánnyal van a baj.

Blogján válaszolt Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kifogásaira előző cikkével kapcsolatban Francis Fukuyama, amerikai filozófus, aki korábbi bejegyzésében a magyar alkotmányos rendszer átalakulásának hatásairól írt. „Őszintén szólva meglepett az az érzelmektől fűtött reakció, ami írásomra érkezett a magyar kormány kommunikációs államtitkárától, Kovács Zoltántól” – írja a filozófus blogján, Mi a baj Magyarországgal című bejegyzésében. „A reagálás vehemenciája és azok a cseppet sem civilizált kommentárok, amikkel magyarok illetnek magyarokat az utóbbi időben csak megerősítik bennem a meggyőződést, hogy a magyar demokrácia rossz úton halad” – teszi hozzá.

A Történelem vége című világhírű tudományos dolgozatot jegyző filozófus elismeri azokat a tárgyi tévedéseket, melyeket a kommunikációs államtitkár is szemére vetett: valóban nem az alkotmánybírák nyugdíjazását foglalta törvénybe a kormány és a Fidesz nevét is igyekszik ezentúl helyesen leírni. Hangsúlyozza, hogy jobban oda fog figyelni a jövőben és alaposan ellenőrizni fogja a hozzá érkező tényanyagot. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy szerinte az államtitkár tökéletesen félreértette a cikk mondanivalóját, melynek végköveteztetése éppen az volt, hogy az új magyar alkotmány nem is olyan rossz. A brit parlament például jóval nagyobb hatalomkoncentrációt biztosít a kormányfőnek, mint az új magyar alaptörvény – jegyzi meg a filozófus. A problémát Fukuyama inkább abban látja, ahogyan Orbán-kormány a hatalmat használja. „A gondot nem az új intézményi változások jelentik, hanem egy régi politikai kultúra újjáéledése” – írja Fukuyama.

A bírói hatalommal kapcsolatban elmondja, hogy előző kritikájából kimaradt az a momentum, hogy az Országos Bírósági Hivatal a parlament felé tartozik felelősséggel, ezzel pedig tökéletesen ki lett szolgáltatva a jelenlegi kormánypártnak. Idefűzi még Gyurcsány Ferenc hűtlen kezeléssel kapcsolatos bűntetőjogi felelősségrevonásának menetét is, mely, mint írja, „jobban illik Janukovics Ukrajnájához, mint Magyarországhoz”.

„Az Orbán-kormány számos olyan intézkedést tett az elmúlt másfél évben, melyek azt sugallják, hogy nem igazán érti meg egy egészséges liberális demokrácia lényegét” – írja a filozófus. “A kétharmados többséggel számos olyan jogszabály lépett életbe, – beleértve az Alaptörvényt is –amelyek a hatalomkoncentrációt szolgálják”. A filozófus szóbahozza, hogy az érintett intézmények között szerepel a Jegybank, amelyet az a Monetáris Tanács irányít, amely most már többségében a Fideszhez hű tagokból áll. A Jegybanknak, a Költségvetési Tanácsnak, valamint az egészségbiztosítási felügyeletnek a hatáskörét jócskán megnyirbálta a kormány az amerikai filozófus szerint. Idesorolja még a Magyar Tudományos Akadémiát is, amely szintén a kormány szorosabb ellenőrzése alá került szerinte.

Fukuyama állítása szerint ezeket az intézkedések nem lennének ördögtől valóak és legitimnek tekinthetőek lennének, ha széleskörű párbeszéd és konszenzus előzte volna meg őket. Ez azonban elmaradt a hihetetlen sietségben, amivel elfogadták a változások hátterét biztosító törvényeket, egyszerűen időt sem hagyva arra, hogy a kritikusok egyáltalán megemésszék a felvázolt változtatásokat. „Egy egészséges liberális demokrácia nem csak a többség uralmáról szól, normális működése a többség kisebbségekkel szembeni tiszteletén alapul” – írja a blogján Francis Fukuyama.

A filozófus felhozza még a Médiahatóság ügyét is, amelyet teljesen kormány ellenőrzése alatt áll és zaklatja az ellenzéki médiát. „Egy ellenzéki rádió frekvenciájának elvétele egyenesen Hugo Chávez szabálykönyvéből ellesett mozdulat” – írja a cikkben. Fukuyama a cikk végén kiemeli, előző írásának konklúziója az volt, hogy a demokratikus intézmények természetesen számítanak, de olykor ezek részletes szabályozása sokkal kevesebb szereppel bír, mint a politikai szereplők informális hatalomgyakorlási módszerei. A brit rendszer kevés fékkel és egyensúllyal is kiegyensúlyozottan működik, míg más rendszerek esetében a részletekbe menő szabályozás sem ér semmit és a zsarnokság uralkodik. Az új magyar Alaptörvény a filozófus szerint fontos intézményrendszert teremt, de ennél sokkal fontosabb, hogy a kormány hogyan használja a jelenleg rendelkezésére álló hatalmat. „A magántulajdon elvétele jogszerű lehet sokféle jogrendszerben, ám alkalmazása nem túl bölcs politika” – utal a magánnyugdíjbevételek államosítására a filozófus.

Bejegyzése végén Fukuyama kiemeli, hogy Magyarország két nagyon pozitív elemet hordozott magában számára. Az egyik a rengeteg tehetséges fizikus, matematikus, zeneszerző, művész, író és intellektüel, a másik pedig a volt kommunista országok közül a legzökkenőmentesebb átmenet a kommunizmusból a piacgazdaságon alapuló demokratikus rendszerbe. Éppen ezért nagyon elszomorítaná, ha Magyarország újra az átmenet útjára lépne, csak ezúttal rossz irányban, a demokrácia és az alkotmányos kormányzás rendszerének lebontása felé.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik