 |
Az EU-csatlakozás közelsége miatt megújult a hazai fogyasztóvédelmi szabályozás, s számos uniós fogyasztóvédelmi irányelvet, jogszabályt Magyarország is átvett. Minden adott tehát, hogy itthon is ugyanazok a fogyasztóvédelmi jogok érvényesüljenek, mint az EU-ban. Hiába azonban a konform jogszabályi előírások, e mellett – állítják a szakemberek – a hazai vállalkozások szemléletének megváltozása is fontos lenne.
Általános és gyakori probléma, hogy a vállalkozások nem ismerik fel a fogyasztóvédelem jelentőségét, a fogyasztóvédelmi szabályokat szükséges rossznak tartják, s csak akkor veszik tudomásul, ha az ellenőrzések során ezek betartását számon kérik rajtuk. Pedig az egységes belső piacon a fogyasztóvédelmi szabályok betartását nem is elsősorban a hatóságok, hanem a fogyasztók kérik leginkább számon, akik a bevásárlókosarukkal szavaznak a termékre. Azok a vállalkozások, amelyek eleget tesznek a fogyasztóvédelmi követelményeknek, erősítik piaci pozíciójukat, hiszen az unió belső piacán zajló erős versenyben csak azok a vállalkozások maradhatnak hosszabb távon életben, amelyek elnyerik a fogyasztók bizalmát.
| Milyen bírságokra számíthatnak a fogyasztókat megtévesztő vállalkozások? • Fogyasztóvédelmi bírság. A bírságnak nincsen felső határa, a fogyasztóvédelmi hatóságokra van bízva, hogy a feltárt szabálytalanság súlyát, körülményeit, ismétlődését, a fogyasztókra gyakorol hatását mérlegelve milyen összegű bírságot szabnak ki. Fontos jellemzője, hogy többszörös jogsértés esetén behajtható. • Reklámfelügyeleti bírság: Akkor szabható ki, ha a reklámozó, a reklám közzétevője vagy a reklámszolgáltató megsérti a reklámtörvény előírásait. Halmozottan is kiszabható, összegének nincs felső határa. Kiszabásának feltételeit és kritériumait a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény tartalmazza. • Szabálysértési bírság: Fajtáit és mértékét a szabálysértési törvény és az ezzel kapcsolatos kormányrendelet határozza meg. Mértéke általában alacsony, ezért fogyasztóvédelmi szempontból nem kellően elrettentő. • Minőségvédelmi bírság: Élelmiszerek minőségi problémáival kapcsolatban szabható ki. A bírság mértéke maximum 1 millió forint lehet. • Áru megsemmisítésének és elkobzásának lehetősége • A vállalkozás adott tevékenységétől való eltiltás • Üzlet bezárása |
A gyártó felelőssége
A vállalkozások jelentős része azonban azzal sincs tisztában, hogy egyáltalán milyen fogyasztóvédelmi szabályoknak kell megfelelnie, így azokat betartani sem tudja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyártók nem ismerik fel a termékfelelősségi törvényből, valamint a fogyasztóvédelmi törvényből rájuk háruló súlyos felelősséget a termékek biztonságával kapcsolatban, s e felelősséget igyekeznek a forgalmazókra hárítani. Sok esetben ez sikerül is, hiszen a termékfelelősségre vonatkozó szabályokkal gyakran a forgalmazó és a fogyasztó sincs tisztában, ezért jogait elsősorban a forgalmazónál igyekszik érvényesíteni. Ugyanakkor az EU fogyasztói nagyon is tisztában vannak azzal, hogy a termékfelelősségi kérdéseket hogyan érvényesíthetik, ezért a gyártóknak számolniuk kell a csatlakozáskor azzal, hogy más típusú fogyasztóval fognak találkozni.
A fogyasztóvédelmi alapjogok között első helyen a fogyasztók életének és egészségének biztonsága áll, melynek egyik alapfeltétele, hogy forgalomba csak biztonságos áru hozható. Erről a gyártónak kell gondoskodnia. A fogyasztóvédelmi törvény szerint az áru akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat időtartama alatt nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti.”
Tekintettel arra, hogy az EU gyakorlatával összhangban az áruk és szolgáltatások biztonságosságát ma már nem elsősorban szabványok határozzák meg, hanem maguk a gyártók, nagyon fontos, hogy a gyártó a mindenkori műszaki követelmények, a technikai fejlődés szempontjából alakítsa ki a biztonságossági követelményt, illetve arról olyan akkreditált laboratóriumi szakvélemény alapján győződjön meg, amely a fogyasztói jogvita, vagy a piacfelügyeleti ellenőrzés során mérvadónak tekinthető.
Tájékoztatási kötelezettség
A fogyasztói panaszok döntő többsége az áru és szolgáltatás minőségére, valamint a tájékoztatás hiányára vonatkozik. A gyártó és forgalmazó felelőséggel tartozik árujáért, ezért a lehető legteljesebb tájékoztatást kell adni az áruról, és szolgáltatásról, annak jellemzőiről, veszélyeiről és a használat módjáról, mert a megfelelő tájékoztatás részben mentesítést ad az utólagos reklamációk, jogviták során. Nem véletlen, hogy az EU-ban forgalmazott termékekhez – még a látszólag legegyszerűbbekhez is – részletes útmutató társul, gyakran olyan információkkal is, melyekről úgy gondoljuk, hogy feleslegesek, hiszen ezt minden józan fogyasztó tudja. A részletes útmutató néha feleslegesnek tűnő megjegyzései, mint például „a működő hajszárítót ne mártsa vízbe” nem pusztán a felhasználó szórakoztatására íródnak az ismertetőben, hiszen honnan tudhatnánk, mi számít rendeltetésszerű használatnak.
A fogyasztók tájékoztatásának célja, hogy az alkalmas legyen az áru és szolgáltatás választásához, az áru használatáról való ismeretekhez, az áru tulajdonságainak, minőségének, árának megismeréséhez, valamint mindazokhoz az információkhoz, melyek a fogyasztói jogok érvényesítéséhez szükségesek.
Ezért az áru csak akkor hozható forgalomba, ha az árun vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven közérthetően és egyértelműen fel vannak tüntetve a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenőrzéshez szükséges adatok, az áru pontos megnevezése, gyártójának vagy forgalmazójának neve, címe, a származási hely megjelölése, valamint minden egyéb olyan adat és információ, amely a fogyasztó számára fontos az áru tulajdonságainak és használatának megismeréséhez.
EU-előírás például, hogy nemcsak az áruházakban, hanem a zöldség-gyümölcs piacokon is precíz címkézést követelnek a termékek eredetének, kategóriájának és minőségének feltüntetésével. Ennek hiányát 550-tól 15 500 euróig terjedő bírsággal büntethetik.
A címkézésért, a használati és kezelési útmutatóért, a megfelelőség tanúsításáért, továbbá a csomagolásért, a gyártó, míg az árak feltüntetéséért a forgalmazó a felelős.
 |
| Kattintson a képre! |
Vitás ügyek
A fogyasztóvédelmi jogszabályok azonban mit sem érnek, ha azokat nem tartják be, illetve azok betartását nem ellenőrzik. Ezért a fogyasztóvédelmi törvény részletesen rendelkezik arról is, hogy az állami hatóságoknak, valamint az önkormányzatoknak és a fogyasztóvédelmi civil szervezeteknek milyen felelősségük van a fogyasztóvédelmi jogszabályok ellenőrzésében, betartásában, a fogyasztói érdekek érvényesítésében, illetve milyen jogérvényesítési lehetőségek vannak, s milyen szankciókkal kell számolni azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem tartják be a fogyasztóvédelmi jogszabályokat. Amennyiben egy terméket veszélyesnek minősít bármely ország hatósága, vagy maga a gyártó, ez a minősítés rögtön érvényes lesz valamennyi országban. Ezt az információrendszert a Rapex nevű adatbázis, illetve ennek Kelet-Európa megfelelője a Trapex biztosítja.
Fontos tudni, hogy a hatósági, bírósági fogyasztói jogvitákon kívül van egy EU-konform fogyasztói vitarendező fórum, a Békéltető Testület, amely mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára kedvezőbb feltételeket teremt a viták rendezésében, mint a hosszan elhúzódó, költséges bírósági eljárás. Magyarországon a fogyasztóvédelmi törvény alapján 1999. január 1-jétől létezik ez a megoldási mód, ugyanakkor működését a hazai vállalkozások alig ismerik.
Amennyiben a vállalkozás a kötelezésnek vagy ajánlást tartalmazó határozatnak nem tesz eleget, a vizsgált panaszt és az eljárást nyilvánosságra lehet hozni. Mindez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak érdekük az eljárásban való részvétel és lehetőség szerint az egyezség, mert piaci hírnevüket rontja és a fogyasztók bizalmának elvesztésével jár a nyilvánosságra hozatal. Egyezség hiányában a fogyasztó természetesen peres úton is érvényesítheti jogait, amely szintén hátrányos következményekkel és jelentős költséggel járhat a vállalkozás számára.
Ha a fogyasztó betartja az előírásokat, a szabályokat, de a termék mégis kárt okoz, bárki, aki gyártóként szerepel az árun, felelősségre vonható. Így például egy áruházlánc saját márkájaként forgalmazott termékért a lánc is felelős. A magyar szabályok most szigorúbbak a tekintetben, milyen okozott kár esetén vonható felelőségre a gyártó. Ez a csatlakozás után változni fog: a gyártók felelősségre vonása csak akkor lehetséges, ha a termék legalább 500 eurós kárt okoz, annak árától függetlenül. Most ennek tízezer forint az alsó határa.
