A testület csütörtökön meghozott döntése nyomán hasonló követelésekkel állhat elő a többi indián nép is, ráadásul az ítélet számos bányászati, erdészeti és más gazdasági projektet érinthet.
Történelmi joguk
Egy brit columbiai bíróság 2012-ben még visszautasította a félnomád csilkotinok jogi követelését a nyugat-kanadai tartomány középső részén található, közel 2 ezer négyzetkilométeres területre, mivel nem bizonyították, hogy elődeik az első európai telepesek érkezésekor ezt a földdarabot használták.
A legfelsőbb bíróság most azonban úgy határozott, hogy egy nép “történelmi joga” kiterjed azokra a területekre, amelyet egykor halászatra és vadászatra használt, és amely felett “tényleges ellenőrzést” gyakorolt az európai fennhatóság létrejöttekor.
Nem engedélyeznek nélkülük beruházást
“Biztos, hogy ez a döntés a kanadai legfelsőbb bíróság egyik legfontosabb és legalapvetőbb ítéleteként fog bevonulni a történelembe” – mutatott rá Ghislain Picard, az Első Nemzetek Gyűlésének szóvivője. A fórum a 34 milliós észak-amerikai ország mintegy 1,4 millió őslakosának főképviselete.
Az ítélettel egy több évtizedes jogvita zárult le, amely még akkor kezdődött, amikor 1983-ban a tartományi kormány erdőkivágásra adott engedélyt egy olyan régióban, amelyet a csilkotin indiánok ősi földjük részének tekintettek. A területre vonatkozó jogi követelésük elismerése azonban nem jelenti azt, hogy teljes mértékben rendelkezhetnek a föld felett. A kormány a jövőben azonban jóváhagyásuk nélkül nem engedélyezhet gazdasági beruházásokat, kivéve, ha azok a magasabb rendű közérdeket szolgálják. Utóbbi esetben azonban az őslakosokat kártalanítani kell.
