Gazdaság

Se atom, se gáz, se Kína – mire mutat rá a paksi leállás?

Kiss Dániel / MTI
Munkagép Paksnál augusztus 14-én.
Kiss Dániel / MTI
Munkagép Paksnál augusztus 14-én.
Az ellátásbiztonságot egyszerre keríti be az orosz gázfüggőség, a Kínának való stratégiai kitettség és a klímaváltozás fizikai valósága. Hol húzódnak a valódi energiabiztonsági kockázatok, és létezik-e kiút ebből a hármas szorításból?

A nyári hőhullám nem csak a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területén sújtott le. A Duna drasztikusan alacsony vízállása és a hűtővíz felmelegedése miatt a Paksi Atomerőmű üzemeltetői kénytelenek voltak visszavenni a blokkok teljesítményét. Pár milliméter híján teljes leállítással kellett szembenéznünk.

A történtek azt bizonyítják, hogy a hazai atomenergia-termelés kiesése nemzetbiztonsági krízist idézhet elő. Ami ennél is fontosabb: a magyar energetikai rendszer jelen állapota súlyos geopolitikai sebezhetőségre utal.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik