Ez utóbbira szerdán kerül sor. Az amerikai kormányzat augusztus 31-et jelölte meg határidőnek, addigra 50 ezerre csökkentik az Irakban állomásozó amerikai katonaság számát, amely 2007-ben érte el 170 ezres tetőpontját.
Biden felhasználja útját arra is, hogy megpróbálja meggyőzni az iraki politikai vezetést: csaknem fél esztendővel a parlamenti választások után el kell mozdulni a holtpontról és végre kormányt kell alakítani. A március 7-én tartott választások nem hoztak egyértelmű győztest, azóta politikai vákuum alakult ki, amely főként a felkelők malmára hajtotta a vizet. Az utóbbi időben szaporodtak a merényletek, újabb kihívások elé állítva az iraki biztonsági erőket.
Biden jelenlétében szerdán “őrségváltásra” is sor kerül: Ray Odierno tábornok az Irakban állomásozó amerikai erők főparancsnokságát átadja Lloyd Austin altábornagynak, és ezzel kezdetét veszi az Új Hajnal művelet – vagyis az amerikaiak új, nem hadviselő küldetése. Ez ugyan nem zárja ki, hogy a jövőben az amerikai csapatok részt vehessenek a harcokban – de csakis iraki fölkéréssel és részvétellel.
Az amerikai hadsereg a tervek szerint közel egymilliárd dollár értékű felszerelést – fegyvereket, muníciót, páncélosokat – hagy majd Irakban és továbbra is részt vesz az iraki alakulatok kiképzésében, felkészítve őket a terrorizmus elleni harcra.