A vezető ipari országokat és Oroszországot tömörítő G8-ak legutóbbi 
csúcstalálkozóján felvetett problémákban közös volt, hogy bár gócpontjuk Nyugat-Európán, az Egyesült Államokon, Kanadán és Japánon kívül esett, hatásuk jócskán megkeserítette a tárgyaló országok életét.
Békés tiltakozások A szervezők már jóelőre sejthették, hogy a világgazdaság közel felét produkáló nyolcak találkozóját tiltakozó akciók sorozata kíséri majd, így egy Calgarytól egy óra autóútra lévő, eldugott helyet választottak a kétnapos rendezvény helyszínéül. A hírekben csak globalizációellenes tüntetéseknek nevezett események persze így sem maradtak el, legfeljebb kisebb hatásfokkal és békésebben zajlottak. Kanada több nagyvárosában, Calgaryban, Ottawában és Vancouverben emberi jogi, környezetvédő aktivisták tették zajos és színes eseménnyé a tiltakozást. A tüntetést azzal indokolták, hogy a nyolcak anélkül hozzák meg döntéseiket, hogy előtte megkérdeznék a polgárok véleményét – írja az eseményről az MTI. Calgary és Ottawa városában kisebb, verekedésről is beszámoltak a tüntetők és a rendőrök között, ám a rendfenntartóknak és a visszafogottabb tiltakozóknak sikerült lehűteniük a kedélyeket.
Oroszország: egy lépés előre
Az oroszok szempontjából többszörösen is sikeresen zárult a konferencia. Húszmilliárd dolláros, az egykori szovjet rezsim tömegpusztító (ABC) arzenáljának felszámolására szánt alapot hoztak létre, a felét az Egyesült Államok állja. A döntés annak a hatpontos tervnek a szellemében született, amelynek célja, hogy minden lehetséges eszközzel megakadályozzák tömegpusztító eszközök illetéktelen kezekbe jutását, különös tekintettel a terroristákra.
Elfogadtak továbbá egy olyan nyilatkozatot is, amely gyakorlatilag felértékeli Oroszország világpolitikai szerepét. Megfigyelők nagy horderejű diplomáciai fegyvertényként kezelik, hogy a résztvevők megegyezése szerint a G8-ak 2006-ban tartandó csúcsértekezletének helyszínéről Oroszország gondoskodik. “Oroszország demonstrálta azon képességét, hogy teljes értékű és jelentőségteljes szerepet töltsön be a valamennyiünket érintő globális problémákra adandó válaszok megfogalmazásakor. Ez a döntés tükrözi azt a figyelemre méltó gazdasági és demokratikus átalakulást, ami Oroszországban az elmúlt években – különösen Putyin elnök vezetése alatt – végbement” – olvasható a közös nyilatkozatban.
Csalódás Afrikában
Az afganisztáni helyzetet értékelő Gerhard Schröder német kancellár meggyőződésének adott hangot, hogy a tárgyalásokon Hamid Karzai afgán elnök értésére kell adni: Afganisztánban nem uralkodhat az értékekről ma alkotott általános elképzelésekkel ellentétes törvény, amilyen a középkori joggyakorlatot idéző iszlám saria.
A német vezető ugyanakkor a bírálatokkal szemben védelmébe vette a G8 afrikai akciótervét. A csúcstalálkozón ugyan nem született újabb határozat pénzösszegek folyósításáról, de olyan tervet fogadtak el, amely alapján az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről a korábbi döntés alapján folyósítandó és felhalmozott fejlesztési segélyekből az afrikai országok legalább fele részesedik. A fekete kontinens mégis csalódott, mivel a Tony Blair által korábban afrikai Marshall-tervként beharangozott dokumentum végülis nem tartalmazza az előirányzott, évi 12 milliárd dolláros fejlesztési támogatás ígéretét.
Szomszédsági viták
A Palesztin Hatóság felhívást intézett a csúcstalálkozó résztvevőihez, amelyben arra kérte a vezetőket, hogy az izraeli csapatok palesztin területekről történő kivonásával segítsék elő a tűzszüneti megállapodás létrejöttét, és küldjenek nemzetközi megfigyelőket a palesztin területekre. Az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország és Oroszország vezetője egyetértett abban, hogy a minél előbb el kell kezdeni a palesztin gazdaság reformját, és elodázhatatlannak nevezték a szabad és tisztességes választások megrendezését.
A konferencián szóba került az argentin válság is. Ennek kapcsán Gerhard Schröder felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét gátolja, hogy késlekednek a Buenos Aires és a térség országai közötti stabilizációs egyezmények.
