Négy ügyben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Gazdasági és Energetikai Minisztérium az Eximbank tevékenységét érintően – közölte csütörtök este a Kormányzati Kommunikáció az MTI-vel. A vizsgált ügyletek összértéke meghaladja az ezermilliárd forintot.
A Kapitány István vezette tárca szerint a száz százalékban állami tulajdonú bank átvilágításakor olyan finanszírozásokat találtak, amelyeknél a rendkívül magas kockázathoz gyenge biztosítékok társultak. Magyar Péter a kormányülés utáni sajtótájékoztatón csütörtökön úgy fogalmazott:
Gyakorlatilag a NER-es oligarchák terepe lett a Szijjártó Péter alá tartozó bank.
Két nap alatt ment át Tiborcz 59 milliárdos szállodahitele
Az egyik ügy a Lánchídnál található egykori Sofitel szálloda és a vele összeépült volt Malév-irodaház átalakításához kapcsolódik. Az Eximbank igazgatósága 2025 júniusában 59 milliárd forint finanszírozást hagyott jóvá az ötcsillagos luxusszálloda-projektre.
A minisztérium szerint a 145 oldalas igazgatósági előterjesztés elkészülte és a döntés között mindössze két nap telt el. A bank ráadásul maga is magas kockázatúnak minősítette a beruházást, több belső szabálytól eltértek, és a várható bevételekkel kapcsolatban is érdemi kérdések merültek fel.
A Sofitel és az egykori Malév-székház időközben Tiborcz István érdekeltségébe került. A 24.hu korábban megírta, hogy Orbán Viktor veje Jellinek Dániel Indotek-csoportjától vásárolta meg a két ingatlant.
Szíjj László afrikai projektjénél 101 milliárdot kockáztatott az állam
A második ügy Szíjj László Duna Aszfaltjához kötődik. A vállalkozás afrikai projektje 2025 novemberében 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozást kapott az Eximbanktól és a szintén állami Magyar Fejlesztési Banktól.
A G7 cikke nyomán már 2019-ben beszámoltunk arról, hogy a magyar közbeszerzéseken megerősödött, Mészáros Lőrinccel több szálon üzletelő Szíjj cége a világ egyik legszegényebb és legkorruptabb országában készül útépítésre. A projekt részleteit később is bemutattuk. A minisztérium szerint most azt is vizsgálni kell, hogy a súlyos ország-, jogi és projektkockázatok mellett indokolt volt-e a finanszírozás és az állami kezességvállalás.
Tízmilliárdos osztalék után bedőlt az egyiptomi vagonüzlet
A legnagyobb tétel az egyiptomi állami vasútnak nyújtott 576 milliárd forintos hitel. Ebből 1350, magyar–orosz együttműködésben készülő vasúti kocsit vásároltak volna.
A projekt köré szervezett Ganz-MaVag Internationalban korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Hernádi Zsolt és Tombor András érdekeltségei jelentek meg. A társaság 2022 és 2024 között több mint 28,5 milliárd forint veszteséget halmozott fel, előtte azonban összesen mintegy tízmilliárd forint osztalékot fizetett a tulajdonosoknak. Még a 15 milliárdos veszteséget hozó 2022-es év után is kivettek kétmilliárd forintot az eredménytartalékból.
A 24.hu áprilisban feltárta, hogy két nappal a választás előtt a Lázár János felügyelete alatt álló MÁV több mint nyolcmilliárd forintért vásárolt meg egy mindössze három héttel korábban alapított céget a felszámolás alatt álló cégcsoporttól.
Kilencvenmilliárdba kerülhet Orbán szövetségeseinek olcsó hitele
A negyedik ügy az Észak-Macedóniának két részletben folyósított, összesen 360 milliárd forintos, szabad felhasználású hitel. Az Eximbank évi 3,25 százalékos kamatra adta a pénzt, noha maga is jelentős kockázatúnak minősítette az országot. A teljes összegre a magyar állam vállalt kezességet, a kamatkiegyenlítés pedig több mint 90 milliárd forinttal terheli a költségvetést.
A kedvezményes kölcsönnel az Orbán közeli szövetségesének számító észak-macedón kormányt segítették meg. A párt korábbi elnöke, Nikola Gruevszki Magyarországra menekült a korrupciós ügyével összefüggő börtönbüntetés elől. A 24.hu már 2025 elején kiszámolta, hogy a két hitelrészlet csaknem százmilliárd forintjába kerülhet a magyar adófizetőknek.
Orbán Viktor akkor azzal indokolta a piacinál olcsóbb finanszírozást, hogy Magyarország nemzeti érdeke a Balkán stabilitása, a kamatkülönbözet vállalása pedig
a biztonságunk ára.
A minisztérium mind a négy ügyben ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. A közlemény nem állítja, hogy Tiborcz István, Szíjj László vagy a vagonüzletben korábban érdekelt üzletemberek személy szerint gyanúsítottak lennének. A büntetőjogi felelősség kérdésében a nyomozó hatóságoknak kell dönteniük.
