A Tisza-kormány elrendelte a szombathelyi Oladi Plató városrész azbeszttel terhelt útburkolatának eltávolítását – jelentették be a július 16-i kormánytájékoztatón. Ez az azbesztbotrányban leginkáb érintett terület, mintegy 12 kilométernyi közutat szórtak le itt a szennyezett kövekből, ezzel nagyjából 1500 lakost kitéve az egészségügyi kockázatoknak.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter friss bejegyzése szerint ezen az egy helyen tekinthető kritikusnak az azbeszthelyzet, így ott a kormány beavatkozik.
A lerakott kőzúzalékot felszedjük és veszélyeshulladék-lerakóba szállítjuk. (…) A legszigorúbb munkavédelmi előírások mellett dolgozunk majd, hogy a felszedés során se kerüljön a levegőbe szennyezőanyag
– írta a miniszter.
A szombathelyi Oladi Plató mellett az ország számos részére, összesen mintegy 250 településre jutott az azbeszttartalmú kövekből, köztük népszerű kirándulóutakra, bölcsődék, óvodák, gyermekotthonok és játszóterek közelébe. A kormány tájékoztatása szerint a többi érintett területen határérték alatt van a szennyezés, ezért nem tartják indokoltnak a beavatkozást.
Ennél több részletet egyelőre nem osztottak meg a kármentesítés folyamatáról, a Magyar Tudományos Akadémia azonban a napokban részletes javaslatcsomagot tett közzé ezzel kapcsolatban a kormány számára. Eszerint az azbeszttartalmú kőzúzalék felszedését és elszállítását mindenképpen olyan technológiával kell elvégezni, amely biztosítja, hogy ne történjen kiporzás, így a lakosság kitelepítése még ideiglenesen sem szükséges. Kiemelik benne azt is, hogy a felszedett azbeszttartalmú kőzúzalékot veszélyeshulladék-lerakóban elhelyezni nem indokolt, ugyanis nem veszélyes hulladékok lerakására szolgáló (B típusú) lerakóban is ártalmatlanítható. Gajdos tájékoztatása alapján a kormány mégis a veszélyeshulladék-lerakók mellett döntött.
Az MTA szakértői állásfoglalása 16 pontot sorolt fel az azbesztválság hatékony kezelésére, amelyek az alábbiak:
- Az azbeszttel érintett területek felmérése, beleértve a természetesazbeszt-tartalmú kőzúzalék forgalmazási adatait, a hatóságok, az önkormányzatok, a gazdálkodó és a civilszervezetek, valamint a lakosság jelzései alapján, hogy szakértők bevonásával mielőbb elkészüljön Magyarország területére egy részletes azbeszttartalmú kőzúzalék kataszter. Ugyancsak fel kell mérni az azbesztszennyezettségnek leginkább kitett területeket, beleértve az egykori azbesztcementgyárak hulladékával szennyezett területeket is.
- Az elkészített kataszter alapján elsősorban a kőzúzalék felhasználási módja, volumene, osztályozási mérete, potenciális felporzása, valamint kiemelten a lakossági expozíció becsült mértéke alapján a kritikus helyszínek lehatárolása.
- Az így lehatárolt kritikus helyszíneken a belélegezhető azbesztrostfelporzás mértékének, valamint az azbesztrostok fajtáinak meghatározása. Ezt a vizsgálatot kétség esetén, illetve a későbbiekben más érintett helyszíneken is célszerű elvégezni, hiszen az azbeszt egészségkárosító hatása kizárólag a felporzásához kötődik.
- A megerősített kritikus helyszíneken kárenyhítés előtt az azbesztrostok légköri koncentrációjának mérése, amit a kárenyhítés alatt és bizonyos ideig utána is folytatni szükséges.
- Igény esetén a megerősített kritikus helyszínek közelében élők számára beltéri vagy személyi azbesztrostkoncentráció-mérések elvégzésének lehetőségét is biztosítani kell előzetes kutatási terv alapján.
- Az elvégzett azbesztrostkoncentráció-mérések eredményei alapján el kell végezni az érintett lakosság egészségkárosodásának kockázatbecslését az ismert betegségtípus-végpontokra.
- Első lépésként a 3. pont alapján megerősített kritikus helyszínek mielőbbi kárenyhítésének módjáról szakértők bevonásával meghozott kormányzati döntés szükséges, amelynek alapján megindulhat a kárenyhítés.
- A környezetvédelmi hatóságok egyeztetett fellépése szükséges mindazokon a területeken, ahol a kőzúzalék megjelent, azonos elvek és rendelkezések mentén.
- Fontos szerepe van az érintett területekre vonatkozó egyedi helyi szabályok, előírások kialakításának (mint a több helyen bevezetett behajtási tilalom, súly- és sebességkorlátozás stb.) és a kiporzást gátló megfelelő műszaki intézkedések megtételének.
- A beavatkozással kapcsolatos döntéseket kockázatelemzésnek kell megelőznie a megfelelő lehetőségek és érdekek súlyozásával, a környezeti hatásvizsgálat komplex, integrált szemléletét alkalmazva a valóban hosszú távú, tartós, mindenki számára megnyugtató megoldás megtalálása érdekében.
- Az elsődlegesen, gyorsan és a legkisebb költséggel kivitelezhető kárenyhítés a felporzás megakadályozása szilárd burkolat kialakításával. Ez esetben az azbeszttartalmú kőzúzalék kataszter az útalap később esetlegesen szükségessé váló megbontása esetén alkalmazandó munka- és környezetvédelmi eljárásrend tervezésére és ellenőrzésére szolgál.
- Amennyiben a döntés adott helyszínen az azbeszttartalmú kőzúzalék felszedését és elszállítását jelentené, meg kell határozni azokat a már rendelkezésre álló technológiákat, amelyekkel ez a művelet a szükséges léptékben, lényegében kiporzásmentesen elvégezhető, amelynek során az érintett lakosság kitelepítése még ideiglenesen sem szükséges.
- Az esetlegesen felszedett azbeszttartalmú kőzúzalékot veszélyeshulladék-lerakóban elhelyezni nem indokolt. Az anyag sajátos tulajdonságai miatt lehetőség van nem veszélyes hulladékok lerakására szolgáló (B típusú) lerakóban történő ártalmatlanításra. A hulladékká válás környezeti kockázatainak és jogi kötelezettségekben megnyilvánuló következményeinek ismeretében ez a megoldás csak a legszükségesebb esetekben indokolt.
- Tekintettel az azbeszttel összefüggésbe hozható megbetegedések hosszú latenciájára, valamint a képalkotó vizsgálatok által okozott sugárterhelésre az érintett lakosság szűrési jellegű általános diagnosztikai vizsgálata még önkéntes alapon sem indokolt.
- Az érintett lakosság esetében – kockázatbecslés alapján meghatározott – kumulatív többlet-azbesztexpozíciót célszerű anamnézisként rögzíteni és a későbbiekben esetlegesen felmerülő és potenciálisan releváns panaszok esetében ennek figyelembevételével a szükséges diagnosztikai vizsgálatokat elvégezni.
- Az azbesztválság kezelése során a közbizalom mielőbbi helyreállítása érdekében nemcsak az érintett lakosság és önkormányzatok, hanem a teljes magyarországi közvélemény folyamatos és hiteles tájékoztatása szükséges a kárenyhítés egész menetében.
