Peking felfüggesztette miniszteri és tartományi szintű cserekapcsolatait Japánnal, egyebek mellett máris leállította a légi járatok számának növelését célzó megbeszéléseket – hangzott el a központi televízióban, azzal, hogy csökkentik a Japánba utazó kínai turisták számát is. A kínai külügyminisztérium a japán döntést közleményében úgy értékelte, hogy az “súlyosan károsítja a kínai-japán kétoldalú cserekapcsolatokat.”
A külügyi szóvivő Ma Csao-hszü (Ma Zhaoxu) nyilatkozatában továbbra is a Kelet-kínai-tenger vitatott hovatartozású szigeteinek közelében elfogott kapitány azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte. Súlyos válaszlépéseket helyezett kilátásba, “amennyiben Kína tanácsait figyelmen kívül hagyva Japán újabb és újabb hibákat követ el”, s egyben az előállt helyzetért, a következményekért Japánt tette felelőssé.
A hajóskapitányt Isigaki bírósága ítélte tíznapi őrizetben tartásra, amit most vasárnap – a lejárat napján – további tíz nappal meghosszabbítottak. A japán törvények szerint legfeljebb húsz napig terjedhet az az időszak, aminek során dönteni kell, hogy bíróság elé állítják-e a kínai férfit. A kínai hajót a japánok állították meg, miután kétszer is ütközött japán járőrhajókkal, amikor fel kívánták tartóztatni.
Tokió váltig azt hangoztatja, hogy nincs szó szigetvitáról, mivel a Szenkaku-szigetek Japánhoz tartoznak, míg Peking állítása szerint az ezekkel azonos Tiaojü-szigetek (Diaoyu) feletti szuverenitás vitathatatlanul Kínát illeti. Feltételezések szerint a régióban jelentős földgáz, illetve olajkincsek rejtőznek a mélyben.
Peking a hajóincidenst követően öt alkalommal hívatta be tiltakozásul Japán nagykövetét, megszakította tárgyalásait egy másik területen lévő tengeri gázmező közös feltárásáról és elhalasztotta egy magas szintű parlamenti delegáció látogatását. Szombaton Kína-szerte százak tiltakoztak Japán külképviseleteinél, így a pekingi nagykövetség előtt is. A kínai vezetés ugyanakkor érezhetően igyekezett az indulatokat féken tartani. Szeptember 18-án volt Mandzsúria japán megszállása kezdetének 79. évfordulója.
A tizennégy évig tartó megszállás, a sokmilliós áldozattal és súlyos pusztítással járó kínai-japán háború miatt a kínai közvélemény – és a politika – máig érzékenyen reagál minden Japánnal kapcsolatos konfliktusra.
