Magyar Péter kormányfő kedden láthatóvá tette az Orbán-korszak hatalomkoncentrációjának informális struktúráit. Jelenlegi tudásunk szerint Kónya Endre kegyelmi kérvényének pozitív elbírálásához Novák Katalinnál elég volt Balog Zoltán volt miniszter, református püspök lobbizása. Eddig csak ő ismerte el, hogy elnöki tanácsadóként köze volt a döntéshez, amely után az államfő csak azt követően mondott le, hogy Orbán Viktor bejelentette az elnök kegyelmi jogkörét érintő alaptörvény-módosítást.
A Magyar Péter által kedden nyilvánosságra hozott dokumentumok, illetve Répássy Róbert volt igazságügyi államtitkár lapunknak adott interjúja alapján Varga Judit volt igazságügyi miniszter akkor úgy vállalta a politikai felelősséget a kegyelmi döntésekért, hogy azt a tárca kegyelmi főosztálya nem tudta megvizsgálni, egy olyan csomagot írt alá, amelyben benne voltak az úgynevezett Hunnia-ügy érintettjei is, akik közül sokkal többen kaptak kegyelmet, mint amennyit javasoltak.
Csintalan Sándor a Népszavának azt mondta: Novák Katalin az kérelme ügyében is átnyúlt Varga Judit feje felett, ő ugyanis azért lobbizott, hogy a Hunnia őt megverő tagjai kapjanak kegyelmet. A volt politikus később azért lépett vissza az MSZP-be, mert kegyelmet kapott Budaházy György is, amiről a 24.hu-nak azt mondta: úgy élte meg ezt, hogy fajvédő nagyapja
és elvbarátai bűneit törli el Katika és az ország, vagyis a nemzet rehabilitálja a nyilas eszmét.
Répássy Róbert szintén arról beszélt, hogy a kegyelmi csomagnak a Hunnia-ügy súlyosabb része volt, 12 embert érintett, az jobban meglepte őket, mint K. Endre ügye.
Mindezek ismeretében érdemes felidézni, hogy a kegyelmi botrány kirobbanása előtt Novák Katalin a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a kegyelmi jogkör a legnehezebb egy államfőnek, Budaházyéké borzasztó bonyolult ügy volt, több száz oldalnyi anyagot olvasott el a döntés előtt, amelynek hátterében szó sem volt politikai alkuról, senki nem befolyásolta és jó a lelkiismerete Budaházy-ügyben.
