Az elmúlt napokban, hetekben több kisebb és egy nagyobb, hetven iskolára kiterjedő bombafenyegetés is ért oktatási intézményeket Magyarországon, illetve több európai országban.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint – aki hangsúlyozta lapunknak, hogy kizárólag a sajtóban megjelent hírekből vonta le a következtetését – beszédes volt, mennyire szervezetten, például nem telefonon, hanem „netes fedésben” bonyolították le az akciót a tömeges bombafenyegetés hátterében lévők. A szakértő a többféle fenyegetés közül arra gondolt, amelynek során e-mailben figyelmeztettek számos szerkesztőséget is a hetven iskola elleni potenciális akciókról. Ennek a lebonyolítása és a léptéke is arra utal, hogy nem egyszerű bombariadóra hajtottak az e-mailek kiküldői.
Az a tény, hogy Magyarországon kívül Szerbiában (többek között a Vajdaságban) és Romániában (Erdélyben) is kaptak fenyegetéseket bizonyos oktatási intézmények, arra utal, hogy
Tarjányi hangsúlyozta: a rendőrség belső folyamatait ugyan nem ismeri, de a hírekből arra lehet következtetni, hogy, miután nemcsak Magyarországra terjedtek ki a fenyegetések, és a lebonyolításuk sem egyszerűen történt, hanem valószínűleg nehezen lenyomozható internetes forrástól érkeztek a szóban forgó e-mailek, arra lát nagyobb esélyt, hogy itt valamilyen „kiszervezett” akcióról van szó.
Ebből következően a forrás megtalálásával sem biztos, hogy sokra jutnának a nyomozó hatóságok, mivel összetett, feltehetően hibrid akcióról lehet szó.
A hibrid háború az, amikor nem tudjuk biztosan, hogy hibrid háborúról van szó?
Megkérdeztük a szakértőt egy logikai problémáról: bizonyossággal kijelenthető-e, hogy ez a fenyegetés a hibrid háborúhoz sorolható, hiszen a hibrid háborúnak éppen az az egyik sajátossága, hogy nem tudjuk biztosan kijelenteni egy ilyen kategóriába tartozó akcióról, hogy valóban a hibrid háború része-e.
Tarjányi szerint ebben van némi igazság, de a helyzet ennél bonyolultabb.
