Ha már találkozott a jelenséggel, hogy pusztán aksiról használva csökken a laptop sebessége/teljesítménye ahhoz képest, mint amikor a gép a töltőről, konnektorba dugva üzemel, akkor jó hír lehet, hogy ez egy teljesen természetes állapot, aminek logikus oka van. Gyorsan át is vesszük, miért történik ez és hogyan kapcsolható ki.
Mi történik ilyenkor?
A kérdésre a válasz roppant egyszerű: amennyiben ezt külön nem állítjuk be, a legtöbb laptop automatikusan úgynevezett energiatakarékos üzemmódba kapcsol annak érdekében, hogy minél tovább tudjon üzemelni a burkolat alatt található akkumulátorról. Ennek van egy olyan előnye is, hogy ha lassabban merül az aksi, akkor ritkábban is kell tölteni, ami hozzájárul az élettartam növeléséhez.
Annak érdekében, hogy a gép minél tovább bírja az aksiról, a rendszer automatikusan visszaveszi – többek között – a processzor teljesítményét, ezzel érve el, hogy annak kevesebb energiára legyen szüksége. Ennek következménye, hogy a gép „sebessége” érezhetően visszaesik ahhoz képest, mint amikor töltőre dugva használjuk, hiszen ebben az esetben az operációs rendszer nem korlátozza a teljesítményt, a processzor – általában – az elérhető legmagasabb órajelen (ezt jelzi a GHz) működik.
A teljesítmény visszavágása ugyanakkor azért is fontos, mert egy akkumulátor nem mindig képes olyan nagy és stabil áramerősséget leadni, mint a konnektorra csatlakoztatott töltőadapter. Ennek okán előfordulhatna, hogy amennyiben valamelyik komponens (processzor, videókártya) hirtelen nagyobb teljesítményre vált, az ehhez szükséges energiát az akkumulátor nem tudja biztosítani, leesik a feszültsége, ami a gép lefagyásához vagy kikapcsolásához vezethet. Az energiatakarékos üzemmód ettől a kellemesnek soha nem nevezhető fejleménytől is igyekszik megóvni a felhasználót.
Integrált és dedikált videókártya
A processzor (CPU) mellett egy laptopban a dedikált videókártya lehet még kifejezetten nagy fogyasztó. Egy átlagos hordozható gépben a videókártya (VGA) a processzorba van építve, és a legtöbb ilyen integrált megoldás (még) nem képes arra, hogy kiszolgáljon olyan erőforrás-igényes programokat, mint például egy vadonatúj videójáték.
A drágább, jellemzően gamer laptopokba éppen ezért kerül az integrált mellé egy dedikált videókártya, amely képes a sokszor már-már fotorealisztikus látvány „megmozgatására”. Az energiatakarékos mód ugyanakkor ezeknek a kártyáknak a teljesítményét is képes korlátozni, sőt akár ki is tudja kapcsolni a VGA-t, hogy akkumulátorról használva a jóval kevesebbet fogyasztó integrált megoldás végezze a grafikai feladatokat. Ennek okán fordulhat elő, hogy a játék, amelyik töltőre dugva még tökéletesen működött, pusztán az aksira támaszkodó üzemmódban csak szerényebb grafikai beállítások mellett hajlandó elindulni – ha egyáltalán.
Mit lehet tenni?
Mivel az energiatakarékos mód szoftveres beállítás, így a legtöbb esetben adott a lehetőség, hogy felülírjuk ezt, tehát megoldható, hogy a gép akkor se váltson át ebbe a módba, ha aksiról üzemeltetjük. Windows operációs rendszer esetében a jobb alsó sarokban lévő apró akkumulátor ikonra kattintva lehet módosítani a teljesítményt, a nagyobb sebességért a Legjobb teljesítmény irányába tolva el a megjelenő csúszkát.
Sok laptop esetében ugyanakkor már külön gombbal vagy billentyűparancsokkal is állítható a teljesítmény, általában a legkevesebbet fogyasztó csendes, az átlagos teljesítményt nyújtó normal, illetve a maximumot biztosító turbo módok között.
Nvidia videókártyák esetén arra is van lehetőség, hogy a GeForce Experience alkalmazás beállításaiban testre szabjuk a Battery Boost opciót. Kikapcsolható például a dedikált kártyát akkumulátoros módban ignoráló korlátozás, vagy feljebb állítható a szofteveresen 30-ra csökkentett másodpercenkénti képkockafrissítés (FPS).
Arra ugyanakkor ismét felhívnám a figyelmet, hogy az energiatakarékos mód kikapcsolása következményekkel jár. A legbiztosabb, hogy a gépünk akkumulátora sokkal gyorsabban le fog merülni, de az sem kizárható, hogy egy erőforrás-igényesebb művelet végrehajtása közben egyszerűen lefagy vagy kikapcsol a laptopunk.
Hasonló kérdésekkel foglalkoztunk már korábban is, legutóbb például azt jártuk körbe, hogy miért lehet lassú a wifi, ha a telefon tökéletes jelerősséget mutat, de részletekbe menően írtunk már arról is, hogy hogyan lehet a legjobb az otthoni vezeték nélküli hálózatunk. Elmerültünk továbbá az USB-szabványok rejtelmeiben, és megválaszoltuk azt is, hogy hogyan lehet kiválasztani a legjobb okostelefont.
