Újabb meglepő részletek láttak napvilágot az Inka Birodalom egyik rejtélyes rituáléjáról, a capacocha szertartásról. Lengyel kutatók nyolc, csaknem 500 évvel ezelőtt az Andok fagyos hegycsúcsain áldozatul esett inka gyermek múmiájának haj- és körömmintáit vizsgálták meg – írja a Science Alert.
A gyermekeket gyakran szállították el Cuscóba, a birodalmi fővárosba, ahol különbözőfajta szertartásokon vettek részt, mielőtt a birodalom szent helyeire küldték volna őket. Ezek a körmenetek hónapokig is eltarthattak, hatalmas távolságokat és nehéz terepet járva be.
A legszentebb helyek közül több is magasan, az Andok hegyeiben volt, ahol a gyerekeket finom textíliákkal, kerámiákkal és egyéb emléktárgyakkal együtt temették el, az isteneknek felajánlva. Régóta ismert, hogy ezek a gyerekek haláluk előtt drogokat kaptak: több múmián is találtak kokain- és alkoholnyomokat. „A fő kérdésünk az volt, hogy milyen pszichoaktív szereket adtak a gyerekeknek a capacocha rituálé során, és milyen célt szolgáltak” – magyarázta Dagmara Socha, a Varsói Egyetem régésze.
Miért drogozták be a gyerekeket?
Az Antiquity szaklapban megjelent kutatás szerint a mintákat számos pszichoaktív vegyületre tesztelték, beleértve a stimulánsokat, hallucinogéneket és gyógynövényes anyagokat. A kokainfogyasztás egyértelműen, széles körben elterjedt volt, amit az bizonyít, hogy kutatók hat hajmintában kokaint és annak benzoilekgonin metabolitját észlelték. A kokalevelek rágását az elméletek szerint arra használták, hogy segítsen elnyomni az utazással járó éhséget és a fáradtságot.
Ez a vegyület a májban termelődik, amikor a kokain és az alkohol egyszerre van jelen a szervezetben – ami arra utal, hogy ezek a gyerekek mindkettőt fogyasztották. Az alkoholt valószínűleg chicha formájában, amely egy erjesztett kukoricasör. Ennek fontos szerepe volt az inka vallási szertartásokban. Az egyik különösen meglepő újdonság egy 14 éves lány, Juanita körméből származik. A harmin nevű pszichoaktív vegyület, amely számos növényben megtalálható, beleértve a Banisteriopsis caapit is, egy az Amazonas esőerdőjében őshonos kúszónövényt, amelyet ayahuasca készítéséhez használnak.
A kutatók nem tudták pontosan meghatározni, hogy a lány melyik növényt fogyasztotta. A kutatók azonban korábban két másik, az Ampato-hegyről származó gyermekmúmiában is találtak már hasonló anyagot, ami felveti azt a lehetőséget, hogy az Amazonasból származó növényeket rituális használatra szállították az Andokba. A gyermekek áldozatiságra való felkészítése tehát sokkal változatosabb lehet a szakértők szerint, mint azt korábban gondolták.
Annak ellenére, hogy számos hallucinogén anyagot, köztük meszkalint, DMT-t és bufotenint vizsgáltunk, az elemzett mintákban nem találtunk nyomokat ezekből
– derül ki a kutatásból.
Bár Socha és kollégái nem tudták kizárni a capacocha utolsó szakaszában történt egyszeri használat lehetőségét, a hallucinogének hiánya arra utal, hogy a gyerekek elsősorban az andoki utazásuk fizikai és érzelmi nehézségeinek enyhítésére, nem pedig hallucinációk kiváltására kaphattak drogokat.
